Akkó
Akkó Tengeri kikötőváros egy kiugró földnyelven a Karmel-hegy és Tírusz között. Már egy Kr. e. 19. Szd.-ból származó egyiptomi cseréptábla említi. Ebben az időben a száműzöttek helye volt. Az Amarna-levelekben is találkozunk vele Kr. e. 1400 körül. A honfoglaláskor Ásér törzse kapta örökségül (Józs 19,30k), de az izráelita törzsek sohasem tudták elfoglalni (Bír 1,31). Asszurbanipal Kr. e. 640-ben megbüntette. A perzsa hódítások idején Egyiptom elleni fegyverraktár lett. I. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó Kr. e. 312-ben lerombolta a várost, de II. Ptolemaiosz újjáépíttette és róla kapta a Ptolemaisz nevet. Ezután a Szeleukidák fejlesztették hellenista várossá, amelyben Kr. e. 143-ban Makkabeus Jonatánt csapdába csalták és megölték (1Makk 5,15; 12,46kk).
A rómaiak Kr. e. 65-ben foglalták el. Josephus Flavius zsidó történetíró a Zsidó háború c. művében azt írja, hogy Nagy Heródes gümmasziónt, gyakorlópályát építtetett benne (I.21,11). Claudius császár veteránkolóniává tette. Az itt élő gyülekezetet Pál is meglátogatta (ApCsel 21,7).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
