Daidalosz

Full text search

Daidalosz – athéni királyi sarj, Erekhtheusz leszármazottja. Talán Métiónnak, talán Eupalamosznak a fia volt, a legkiválóbb művész, szobrász, építész és feltaláló; a mesterségeket magától Athénétól tanulta. Rájött azonban, hogy segédje, nővérének, Perdixnek a fia, Talósz még nála is tehetségesebb (feltalálta a fazekaskorongot, a fűrészt és a körzőt), s irigységből letaszította a fiút az Akropoliszról. Gyilkosságára fény derült, az anya megölte magát, ~ pedig érdemei ellenére száműzték a városból. ~ Krétára menekült, ahol Minósztól megbízást kapott, építsen labirintust a Minótaurosz számára. (Egyesek szerint már ez előtt ~ készítette el azt a műtehenet is, amelybe bújva Pasziphaé odaadhatta magát Poszeidón bikájának, hogy a bikaembert foganja.) Minósz magát ~ is bezáratta a labirintusba Krétán született fiával, Ikarosszal együtt, akár azért, mert tudomására jutott közreműködése felesége vétkében, akár azért, hogy valahol el ne árulhassa az építmény titkát, vagy másnak hasonlót ne építhessen. Ekkor ~ egy-egy pár szárnyat készített magának és fiának viasszal összeragasztott tollakból, felrepültek és észak fele indultak. Ikaroszt elragadta a repülés gyönyöre, s már Naxoszon túl jártak, amikor apja intelmei ellenére túl közel repült a naphoz; a viasz megolvadt, a szárnyak szétestek, s az ifjú a tengerbe veszett. Apja Sziciliába repült, szárnyait feláldozta Apollónnak, és Kókalosz király szolgálatába állt. Nagyszerű épületeket és elmés szerkezeteket készített számára, ezért a király nem szívesen szolgáltatta volna ki őt Minósznak, amikor az nagy hajóhaddal jött ~ után, bár nyíltan ellenszegülni sem mert neki. A helyzetet ~ oldotta meg, forró vízzel a fürdőjében ölte meg Minószt (mások szerint ezt Kókalosz lányai hajtották végre), és sikeresen álcázták a tettet balesetnek. Eltérő hagyományok szerint ~ Sziciliában maradt, vagy visszatért Athénba és ott halt meg, vagy pedig Szardínia szigetén töltötte utolsó éveit. – Nem véletlenül kapcsolódik ~ mondabeli ténykedése Athénhoz és Krétához, mert különböző időkben ugyan, de e két helyen volt a legfejlettebb a fémművesség, az építészet, a szobrászat és tágabban a technikai leleményesség az egész görög világban. ~ (és részben a még tehetségesebb Talósz) alakjában és történetében a Héphaisztosz-mondák sok eleme fellelhető. Ikarosz nagyra törő és végzetes röpte rokon viszont Phaetónéval. IV C1

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir