Laufenauner Károly
Laufenauner Károly (Székesfehérvár, 1848. jún. 23. – Bp., 1901. ápr. 27.): elme- és ideggyógyász, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1891). 1873-tól Schwartzer Ferenc elmegyógyintézetében működött. 1878-ban magántanár az elmekór- és gyógytanból. 1878-tól a lipótmezei orsz. elmegyógyintézet, majd 1881-ben a Rókus-kórház főorvosa. 1882-ben egy.-i ny. rk. tanár, 1890 – 1901-ben az elme-és idegbetegségek kór-és gyógytanának ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. Kutatásai a hisztériával, neuraszténiával, a hipnózissal, az epilepsziával kapcsolatosak. – F. m. Az elmegyógyintézetek túltömöttsége, annak okai és elháritásáról (Bp., 1875); Agyszöveti vizsgálatok (Bp., 1879); Vizsgálatok az agy corti-calis látómezejéről (Bp., 1880); Az emlékező tehetségről (Bp., 1884); Előadások az idegélet világából (Bp., 1899). – Irod. Hőgyes Endre: Emlékkv. (Bp., 1896); Kétly Károly: Emlékbeszéd L. K. az MTA l. tagja felett (MTA Emlékbeszédek, XI. 1902).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
