sürög
sürög – ‘élénken tevékenykedve jár-kel, serénykedik’: sürög-forog. Származékai: sürgő, sürgés, sürgődik, sürgölődik.
A szócsalád sür- igetöve hangutánzó, illetve hangfestő eredetű, és rokoni kapcsolatban áll azzal a kiterjedt szócsaláddal, amelynek tagjaiban a gyors mozgás, forgás, sodrás, pezsgés jelentéseleme dominál, mint sarkall, serdül, serken és hasonlók. Esetleges ugorkori eredetükre nézve lásd szorgalom. A ~ gyakorító képzős származék. Lásd még sarj, sarkantyú, sellő, serény, sőre, surján, sürget, sűrű.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
