Osváth Gyula,
Osváth Gyula,
hírlapiró, O. Pál közbirtokos író és Matolcsy Etelka nemes szülők fia, szül. 1860. ápr. 4. Berettyó-Szent-Mártonban (Biharm.); középiskoláit a debreczeni ev. ref. főiskolában 1878-ban végezte s a budapesti egyetemen két évig jogot hallgatott; azután az irodalommal és hírlapírással foglalkozott. 1897-ben a Tisza István elnöklete alatti magyar takarékpénztárak központi jel-zálog-bankjának tisztviselőjévé választatott, hol a jogi osztály előadója volt a telekkönyvi betétszerkesztési, átalakítási, kisajátítási valamint az illeték ügyekben. Ezen állásáról betegeskedése miatt 1902-ben lemondott.
A Biharba Máriássy álnév alatt, majd a nagyváradi Szabadságba és a Nagyvárad cz. politikai napilapokba dolgozott; írt még az Arad és vidékébe, a Délmagyarországba, a Pozsonyvidéki Lapokba. Boszorkány czímű balladát írt a Délmagyarországba (a 80-as évek elején); főmunkatársa volt a Telekkönyvi Szakközleménynek és az Adóügyi Lapnak. A Magyarország vármegyéi és városai cz, vállalat Barsvármegye czímű kötetében (1903.) a Bars vármegye természeti viszonyai, Irodalom és tudomány cz. czikkeket írta.
Munkája: Szent Margit sziget hajdan és most. Budapest, 1901. Szövegképpel.
M. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
