farsangi köszöntő
farsangi köszöntő: többnyire gyermekek, egyes helyeken lányok adománygyűjtő, → köszöntő, jókívánságmondó felvonulása → farsangkor. Néhol csak legények és nős férfiak járnak farsang keddjén, néhol hétfőn vagy vasárnap házról házra farsangot köszönteni, többnyire hosszú nyárssal a kezükben, bekormozott arccal. Esetleg valamilyen hangszer kíséri az éneküket. Néhol bizonyos varázscselekmények kapcsolódnak a köszöntéshez: pl. Baranya m.-ben kukoricát szórnak a farsangolók lába alá, hogy sok csirkéjük keljen, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel. Az ének végén a gazdasszony vagy a gazda esetleg így szól: „gyertek ide fiaim azzal a nyárssal. Rátűzöm a szalonnát, hogy szép megölőjeim legyenek!” Heves m.-ben lányok köszöntenek. Ha nem kapnak tojást a háziaktól, így fenyegetőznek: „Ne keljen meg a cipójuk!” A köszöntők szövege rendkívül összetett, állandó versszaka:
Hipp, hopp farsang,
itt ölték az átányt,
nem adják a máját,
csak a szalonnáját.
itt ölték az átányt,
nem adják a máját,
csak a szalonnáját.
Emellett a dunántúli változatokban a → regölés ismert kívánságversei: „Adjon az úristen ennek a gazdának...”, vagy más farsangi szokások kísérő szövegei, pl.: „Elmúlott a rövid farsang...” kezdetű vénlánycsúfoló (→ vénlánycsúfolás), vagy a → karácsonyi ünnepkörből ismert, továbbá Gergely-járás, → Balázs-járás ABC-s verseire emlékeztető szövegrészletek szerepelnek. Néhol nyársalás néven ismert a szokás. → Kardozás néven ismerjük Zobor vidéki helyi változatát. (→ még: sardó vasárnap, → talalajvasárnap) – Irod. Jeles napok (A Magyar Népzene Tára, II., Bp., 1953).
Tátrai Zsuzsanna
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
