felelgetős mese
felelgetős mese: kötött formájú epikum, melyet rendszerint úgy adnak elő, hogy a mesemondó kérdez, egyik vagy valamennyi hallgató válaszol. A magyar népi szóhasználatban a gyermekek körében, játszás vagy hintázás közben párbeszédes formában is előadható → formulameséket nevezik így, ugyanez a forma előfordul azonban egyes népszerű, napjainkban gyermekjátékként használatos dramatizált mesénkben, mondánkban (ludas játék, tyúkozás, kecskejáték, angyal-ördög játék, hidas játék stb.), valamint fonóbeli és lakodalmi játékaink között is (→ katekizmusi ének AaTh 2010; vö. „Az ördög kilenc kérdése” AaTh 812A*). A felelgetős mese előadható szóban vagy dalban („Hol jártál, báránykám?” → szitakötögető). Országosan, Európa-szerte ismert forma, anyagának, eredetének, társadalmi-történeti környezetének feltárásával adós a folklórkutatás. A felelgetős mesék egy részének közvetlen forrása minden bizonnyal az iskola, és felhasználhatók a kezdetleges számolás, betűvetés, rímalkotás elsajátíttatására is. Egyes típusaik azonban a keresztény egyházi, iskolai gyakorlaton túlmutatnak (→ még: csalimese, → hangutánzó). – Irod. Taylor, A.: Formelmärchen (Hdwb. des deutschen Märchens II., Berlin–Leipzig, 1934–40); Viski Károly: Drámai hagyományok (A magyarság néprajza, III., Bp., 1941–43); Kovács Ágnes: A magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutatócsoportja Adattárában).
Kovács Ágnes
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
