lakodalmi kalács
lakodalmi kalács: a → lakodalom csemegéje, egyúttal jelképes süteménye. Ismertebb elnevezései még: prémes, menyasszonykalács, virágos kalács, örömkalács, morvány. Két fő formája van: nemegyszer félasztalnyi alapterületű, rendszerint fonott kalácsba ágakat szúrnak, s azokat tésztával, gyümölccsel, olykor gyertyával, papírdísszel, mézeskalács bábbal ékesítik. A → menyasszony házától a → hérészkor szokták a → vőlegény házához szállítani ünnepélyes menetben, amelynek a lakodalmi kalács már impozáns méreteinél fogva is központja. Többnyire specialista munkája. Nagy anyagi ráfordítást igénylő elkészíttetését gyakran a keresztszülők, a → násznagy, → nyoszolyóasszony vállalja magára. Elfogyasztása szertartásos formák között történik, a → násznép minden tagja részesül belőle, sőt a lakodalmon részt nem vevő családtagoknak is küldenek haza egy darabkát. E lakodalmi kalács dísze voltaképpen termőág (→ életfa) termékenységi szimbólumokkal. – 2. kulcsos kalács, kalinkó, perec: kerek perecforma, amelyet főleg a Dunántúlon a régi kulcsok fogantyújához hasonló merevítő rácsozattal hálóznak be. Főleg a lakodalom felvonulásaiban szerepelnek: részben karra húzhatók, s → lakodalmi tisztségviselők hordozzák, olykor a násznépnek, → hívatlanoknak osztogatják. – A lakodalmi kalácsok szerepét napjainkban fokozatosan a torták veszik át, díszítésük kifejezi ünnepi szerepüket. (→ még: kalács, → lakodalmi étkezések, → sütemények, → táplálkozás) – Irod. Höfler, Max: Gebildbrote der Hochzeit (Wien, 1911); Palotay Gertrúd: Lakodalmi szokások Boldogon (Népr. Ért., 1929); Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsos kalács sütése Orosházán és környékén (Szántó Kovács Múz. Évkve, Orosháza, 1959); Cs. Pócs Éva: Étel és étkezés a magyar néphitben és népszokásban (Népr. Ért., 1961).
Vőfély lakodalmi kaláccsal (1941, Diósjenő, Nógrád m.)
Lakodalmi örömkalácsok (1939, Nagyhind, v. Nyitra m.)
Györgyi Erzsébet
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
