makkoltatás
makkoltatás: erdőben bükk (lat. Fagus silvatica) és tölgy (lat. Quercus-félék) makkján sertések (→ disznó) késő őszi és téli takarmányozása. A → külterjes állattenyésztés egyik legjellegzetesebb formája. A makkoltatás néhol szerepet játszott a juhok, kecskék és szarvasmarhák takarmányozásában. Okt.-ben, nov.-ben elhajtották a nyájakat saját vagy bérelt erdőkbe, míg a termés el nem fogyott vagy a nagy hó nem akadályozta a makkoltatást. Ha a hó korán hazaszorította az állatokat, kora tavasszal visszahajtották őket az erdőbe. A sertések igen nagy területet vándoroltak be, s ezért állandó szállást nem létesíthettek. A legtöbb esetben sem a pásztoroknak nem volt kunyhójuk, sem a nyájnak → akolja, → karámja. Nemcsak a hízókat, hanem a süldőket is makkoltatták. A kukorica és a burgonya széles körű elterjedése előtt (19. sz. első fele) a sertéstakarmányozás alapja a makkoltatás volt. – Mo. természetes növénytakarója a makkoltatásra elsőrendűen alkalmas volt, 1890-ben az erdőterület, 77,79%-át borította tölgy- és bükkerdő. A makkos erdők legeltetési jogát történelmünk során sokszor szabályozták, és gyakran volt jogi vita tárgya is. A makkoltatás a 11. sz.-ig adatolható. A középkorban a legnagyobb központjai a Bakony hegység, Bereg, Bihar, Hunyad és Krassószörény m. voltak. Később mindazon területeken kialakult, ahol megfelelő erdők álltak rendelkezésre. A Dunántúlon, elsősorban a Bakonyban, Somogyban, a Zselicségben és az Ormánságban; az Északi-Középhegységben, a Bükkben, Gömör, Borsod és Abaúj megyében volt szokásban. Az Alföldön a nagyobb erdőségek és a mocsári tölgyesek szolgálták a makkoltatást. A makkoltatással bizonyos migrációs folyamatok (→ vándorpásztorkodás) is kialakultak. Az Ormánságból évszázadokon át ezerszámra hajtottak sertéseket makkra Szlavóniába, az Alföldről az Északi-Középhegységbe, valamint Ung, Bereg, Szatmár és Bihar egyes területeire. – Irod. Gunda Béla: Földrajzi megfigyelések az Ormánságban (Földr. Közl., 1938); ifj. Kodolányi János: Adalékok az ormánsági Vajszló és környéke néprajzához. Makkoltatás (Ethn., 1946); Szilágyi Miklós: Adatok a Nagykunság XVIII. századi néprajzához (Szolnok, 1966); Szabadfalvi József: Makkoltatás a Zempléni hegységben (Ethn., 1968); Szabadfalvi József: Migráció és makkoltatás az Alföld keleti peremvidékén (Műveltség és Hagyomány, 1968).
Szabadfalvi József
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
