Rákóczi-nóta
Rákóczi-nóta: a kuruc szabadságharc (1704–1711) bukását, a magyarság sorsát sirató, a német elnyomás ellen tiltakozó, a vezérekhez, főként II. Rákóczi Ferenchez forduló panaszos ének. Valószínűleg a 18. sz. 30-as éveiben keletkezett. (Rákóczi kedves udvari hegedűsének, Barna Mihálynak szerzősége nem bizonyítható.) Egy tőről sarjadt → Rákóczi kesergőjével, néhány szakaszuk közös is lehet. A 18. sz. legnépszerűbb → történeti éneke volt, szinte első nemzeti himnuszunk, népszerűsége csak a → Rákóczi-induló 19. sz.-i elterjedésével csökkent. A kései kuruc költészet egyik legszebb darabja, mondanivalója sokáig időszerű maradt és e kuruc hagyomány a Habsburg-ellenes küzdelmeket szolgálta főként az 1790-es és az 1840-es években. Többek között ismerte Csokonai és Kazinczy, megihlette Kölcseyt és Petőfit is. Eddig 20 változatát jegyezték le, melyek eléggé eltérnek egymástól; a Rákóczi-nóta vegyülékenységére jellemző, hogy Thaly Kálmán 1862-ben a 48-as Tüzéri temetéssel kontaminálódott változatát is lejegyezte egy → énekes koldustól. A Rákóczi-nóta kétféle kezdősorral ismert (– Jaj, régi szép magyar nép; – Hej, Rákóczi, Bercsényi…), ezek is többféle változatban éltek; maradandóbbnak bizonyult néhány panaszos versszak (– Rajtunk tenger a fegyver; – Jaj, országunk, jószágunk!…), de a részletezőbb (– Országunknak, magunknak…) és a vallásos fohászt tartalmazó (– Nézz reánk, Úr, a mennyből!…) szakaszok általában kihullottak. A Rákóczi-nóta sok félnépi, műköltői utánzatot hívott életre. (→ még: kuruc énekek)
Katona Imre
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
