szántalpas kunyhó
szántalpas kunyhó: az erdélyi medence középső részén (Mezőség) és a Balkán félsziget egyes tájain (Bulgária) a juhászok által használt, mozdítható, tűzhely nélküli emberi hajlék. Elterjedése összefüggésben áll az → ugarlegelőkön gyakorolt → kosarazással. A szántalpra állított alacsony sövény vagy deszka fél nyeregtetős építmény a pásztor élelme és ruhája megóvására szolgál, menedékül legfeljebb egy ember számára alkalmas. A jószág állásának változtatásával, a kosár továbbvitelével a szántalpas kunyhót az elébe fogott két bivallyal húzatják az új állás közelébe. – Irod. Wakarelski, Christo: Die bulgarischen wandernden Hirtenhütten (Acta Ethn., 1956); K. Kovács László: Beiträge zur Frage der Esztena – Genossenschaften in der Siebenbürger Heide (Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa, 1961).
Balogh István
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
