AZ UJJAS LILE. Charadrius squatarola (L.) 1758.
AZ UJJAS LILE.
Charadrius squatarola (L.) 1758.
Charadrius squatarola (L.) 1758.
[Tringa squatarola L. – Tringa helvetica L. – Vanellus varius, griseus, squatarola, helveticus BRISS. – Charadrius naevius GM. – Char. subtridactylus HASSELQU. – Char. hypomelas, pardela PALL. – Vanellus melanogaster, varius BECHST. – Vanellus helveticus VIEILL. – Squatarola cinerea FLEM. – Char. apricarius WILS. – Squat. australis, rhynchomega BP. – Squat. grisea LEACH. – Squat. melanogaster MALH. – Squat. varia BRHM. – Vanellus griseus BOLL. – Pluvialis squatarola MACG. – Char. helveticus LICHT. – Char. hypomelanus NORDM. – Char. longirostris BRHM. – Squat. helvetica BRHM. – Pluvialis varius DEGL.]
Jegyei: jó gerle nagyságú, de zömökebb, vastagabb nyaku és nagyobb fejű; a hátúlsó ujj elcsenevészve, karom nélkül, de mégis meg van (többi liléinknek nincsen); nagy alsó szárnyfedői feketék; farcsíkja fehér; fark fehéren és barnás sötétszürkén haránt sávolt; felső teste sötét alapon halványsárgás fehéren sűrűn foltozott (hasonlít a sárgapettyes liléhez, azért figyelmeztetek e két faj jegyeire); csőr fekete; lábak szürkésfeketék; szem barna.
Leirása. Nyári tollazatban: a homlok eleje, pofák, a nyak alsó része, begy, mell egész a hasig fekete; a fej és a nyak hátulsó része, a begy oldalai, czombok, a végbél tája, farkalja fehér; hát, vállak, kis szárnyfedők feketebarna alapon sűrűen sárgásfehéren pettyezettek, foltozottak; a nagy evezők szárának középrésze fehér, a négy elsőnek külső fele barnásfekete, az ötödik és a következők külső felén fehér folt; a nagy és középső szárnyfedők szürkésbarnás feketék, szegésük és hegyük fehér. Ebben a tollazatban nálunk nem igen látjuk, hanem inkább az őszi tollazatban, mikor is az áll és torok felső része, az alsó test közepe fehér (a fekete tollazat teljesen eltűnik, kivéve a nagy alsó szárnyfedőket); a pofák, nyak, begy és a mell felső része piszkos sárgásszürkés alapon sötétebb barnásszürkén foltos, az alsó test oldalai ugyanilyenek, de foltozásuk világosabb; a szemet elől sötétszürkés félholdalakú folt szegélyezi; a felső test barnásfekete alapon halvány sárgásfehéren foltos, legsötétebb az alapszín a fejen és háton, legvilágosabb a szárnyak fölső felén; egyébként mint nyáron. A fiatalok tollazata olyan, mint az utóbb leírt; a tojó nyáron hasonlít a hímhez, de nem oly élénk színű, gyakran a fekete alsó testen fehéres foltok látszanak.
Mértéke: H. 25–29; Sz. 17,5–20,5; F. 7,5–8,4; L. 4,5–5; Cs. 2,4–2,9 cm.
Úgy az Ó-világ, mint Amerika északsarki tájain (Alaskában) költ, főleg a 65 és 74° é. szélesség között; Izlandon és Skandinávia északi részeiben azonban nem fordul elő, hanem inkább Észak-Oroszországban, különösen Szibériában. Telelésre a Földközi tenger vidékeire, Afrikába (még a Jóreménység fokánál is találták), Indiába, Ausztráliába, Észak-Amerikából Peruba, Braziliába költözködik.
Hazánkban még néhány év előtt ritka vendégnek tartották, de a Velenczei tónál évek óta rendszeresebben végzett megfigyeléseim azt bizonyítják, hogy minden őszszel rendesen átvonul s pihenésre is leszáll itt, szintúgy nagyobb tavaink környékén. Különösen szeptember közepe és október első napjai között találkoztam vele a meztelen, sáros, homokos tóparton, majdnem mindig más kisebb faju parti szárnyasok csapataihoz, vagy bibiczekhez szegődve. De egy-egy napon két három darabnál ritkán volt több látható. A Fertőn őszszel szintén többször előkerül s itt elejtetteket különböző években láttam. A Balatonnál 1895 szeptemberben észlelték. Ercsiben (Fehérm.) és Duna-Örsön (Komárommegye) is lőttek egy-egy példányt, utóbbit 1879 október 20-án. Tavaszszal azonban elkerüli vidékeinket, csak egyetlen adatunk van ez időszakban való előfordulásáról, t. i. 1864 májusban Sztrigy-Szt-Györgyön (Hunyadmegye) került egy puskavégre. A Velenczei tavon többnyire fiatal madarakat észleltem, ritkábban öregeket. Amazok korábban mutatkoznak, mint az utóbbiak. Hangja éles, de fájdalmasan, kissé vontatva kéttagúan hangzó kli-é, tli-é vagy klí-üp. Húsa igen izletes. Nálunk gazdaságilag nem számít, bár rovarokat, vízi férgeket pusztít s kárt nem tesz.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
