SZÁRAS CIPŐK

Full text search

SZÁRAS CIPŐK
V. Ember Mária (1961: 222) a hazai oldalt fűzős, száras cipőt a félcipő és a benne viselt, oldalt fűzött bőrkapca 17. századi, egybeszabott utódának tartja. Más késő középkorra, kora újkorra visszanyúló kutatások alapján viszont a puha talpú, oldalt fűzött, száras lábbeli korábbi használata is igazoltnak látszik, s ezek leszármazottjainak tekinthetjük a régi erdélyi, főleg a bányavidékeken felbukkanó (Viseletkódex 1990. 7. kép) lábbelit, amelyet a székelyek mint cepőköt, még a múlt században is viseltek.
A legelső, 1490-ből származó, száras lábbelire vonatkozó adatunk a sólyát említi (OklSz IV: 854), ami 1522-ben Buda város árszabásában is feltűnik, mint a legdrágább lábbelik egyike (Kemény L. 1889a: 378). E puha talpú lábbelit I. Melis Katalin korabeli bőrleletekkel azonosította (1974: 284–286). A sólya már a 16. század elejétől a deli saruként megjelölt lábbelivel került kapcsolatba, s annak analógiájaként élt a 18. század elejéig. A készítési módjában különböző deli saru és deli csizma eredetileg egy török katonatípus, a deli viseletéhez tartozott. Hoefnagel György 1616-ban metszett budai látképén ábrázolt deli, a magyarázó szöveg szerint: „Barbár és vakmerő embertípus, amely minden gonos tet végrehajtására kész. Delinek nevezik. Tollakat szurnak fejük bőrébe, hogy minél vadabb hatást keltsenek” (Rózsa Gy. 1955: 11).
Az árszabásokban a 18. század elejétől – hozzávetőleges rendszerességgel – a deli sarut a topánka, a deli csizmát a bakancs elnevezés váltja fel. A század második felétől pedig egyre következetesebben elválik a bőr minőségében is rejlő különbség a kordován topánka és marhabőr bakancs között. Ez utóbbira vaspatkót is verettek, és rendelték a vargánál hajdúnak, konvenciós cselédségnek, „Kerülőnek, vagy kondásnak, jó Ökör Bőrből” is (SzSzML 1811. Gömör vm.).
A múlt század elejéről megszaporodott számban ismert tájnyelvi formák növelték a magas szárú, fűzött cipőfélék körüli terminológiai bizonytalanságokat. Így kényszerült 689magyarázkodásra Szeder Fábián is (1835: 29) az ipolysági lábbeliket ismertetve, ahol „Bótka, topány, topánka” ebben az időben gyakoribb volt, mint a csizma.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir