FŐTT TÉSZTÁK
FŐTT TÉSZTÁK
A gabonatáplálék körében a magyar táplálkozáskultúra legjelentősebb újítása a középkorban az erjesztett kenyér, a kora újkorban a főtt tészta. A táplálkozástörténetben a sült tészták régebbiek a főtt tésztáknál. Míg a magyar ételkészítésben kenyér, pogácsa, lepény, béles, kalács, fánk és sült laska már a középkorban jelen voltak, a gyúrt, metélt főtt tészta, a gombóc a kora újkor újítása. Amint az erjesztett kenyér, a főtt tészta sincs szükségszerűen jelen minden hagyományos táplálkozáskultúrában. Magyarország beletartozik 463egy olyan övezetbe, ahol az utóbbiak is jelentőssé váltak, gyakoriságuk hosszú időn át magas volt, róluk nevezték a népnyelvben a nem-húsevő napokat tésztaevőnap-nak. Gyakoriságuk a legújabb korban csökkenni látszik, mégis a Statisztikai Hivatal 1958/59. évi adatgyűjtése szerint mind a munkás- és alkalmazotti, mind a parasztháztartások felében heti két, másik felében heti egy alkalommal ettek főtt tésztát.
Főtt tészta fogyasztásának gyakorisága 1958/59-ben
(Forrás: Étrendi szokások 1960: 24) | ||
A megfigyelt 28 napból a tésztaevőnapok száma
|
munkás-, alkalmazotti
|
paraszti
|
háztartások %-a
| ||
01–5
|
47,7
|
46,9
|
06–10
|
50,3
|
52,6
|
11–15
|
2,0
|
0,5
|
KÖZÉPKORI BÖJTI TÉSZTAKÁSÁK, ÚJKORI TARHONYA
A KLASSZIKUS FŐTT TÉSZTA
TÉPETT TÉSZTA, TÖRDELT TÉSZTA
LEVESTÉSZTA
TÖLTÖTT TÉSZTA
GOMBÓC, GALUSKA
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
