I.
I.
Francziaország ellenségeskedése a pápával. A pisai zsinat kihirdetése, a pápa letétele czéljáról. Úgy a pápa mint ellenségei Erdődi Tamás megnyerésén fáradoznak. Erdődi Tamás a pápai szék elnyerésére törekszik. Tárgyalások Miksával. A pápa a lateráni zsinatot kihirdeti és arra meghívja Erdődi Tamást.
A PÁPA és XII. Lajos franczia király között az ellenségeskedés mind nagyobb elkeseredéssel folyt; sőt a fegyveres mérkőzés teréről az egyházi élet körébe is átcsapott. Az 1510-dik év nyarán Francziaország főpapjai nemzeti zsinatot tartottak, és az egyetemes zsinat létesítéséről tanácskoztak, mely hivatva volna ítélő széke elé idézni a pápát. Ellenben II. Julius a legnagyobb erélylyel folytatta fegyverkezését, és személyesen állott seregei élére, hogy Francziaország döntő csapást mérjen. Vállalatában Magyar- és Lengyelország közreműködését is kieszközlendő, Erdődi Tamást Rómába hívta meg. Küldötte, a narnii származású Cardulo Bernárd, – ki sok esztendővel azelőtt, mint Orsini pápai legatus udvari embere, hosszabb időn át tartózkodott Magyarországban – september végén érkezett Esztergomba; titkos üzenetet hozott magával több bíbornok részéről, kik ígéretet tettek, hogy a pápa halála esetén, a magyar prímásra adják szavazatukat.*
A Cardulo által Rómából hozott levelekből csak egy maradt fönn, az 1510 augustus 29-ikén kelt breve, melyben a prímás fölhívatik, hasson oda, hogy a király mielőbb küldjön követeket Rómába. A Cardulo által hozott üzenetekről, a prímás tett közléseket Pasqualigonak, ki részletesen ír azokról. (Az 1510 october 3-dik, 15-dik és 31-iki jelentések.)
A prímás habozott. Jól tudta, és bizalmas emberei előtt emlegette, hogy a pápai szék elnyerésére csak úgy számíthat, ha a pápa halála idején Rómában van. De míg a pápa halálának időpontja és a választás kimenetele bizonytalan vala: bizonyosnak látszott, hogy távolléte alatt a pécsi püspök teljesen megszilárdítaná hatalmát a király fölött, és ő, ha tervei meghiúsultával haza kellene térnie, befolyását és tekintélyét többé visszaszerezni nem lesz képes. Ezen gondolat olyan súlylyal bírt előtte, hogy köszvénybaját és az út nagy költségeit hozván föl mentségűl, otthon maradt.*
Pasqualigo october 15-iki jelentései.
34. CARDULO BERNÁRD NÉV-ALÁÍRÁSA.
Mindazáltal a római üzenetek mély hatást gyakoroltak rá. Lelkét ezentúl egészen betöltötte a pápai trónra való fölemelkedés hő vágya, melynek kielégítésére nem habozott volna bármely eszközt fölhasználni. Úgy vélekedett, hogy a bíbornoki collégiumban, melynek nagy része VI. Sándor választottaiból állott, találkozni fognak olyanok is, kik magas állásuk kötelességeiről és a pápaválasztás tényének magasztos jelentőségéről megfeledkezvén, szavazatukat készek lesznek áruba bocsátani; és az ő lelkiismerete nem riadt vissza azon bűnös gondolattól, hogy megadja az árt. Sajnos, e tekintetben nem állott egyedűl.*
Egy másik bíbornok is ugyanekkor foglalkozott ilyen gondolattal. I. BROSH: Papst Julius II. 350.
October végén híre jött, hogy a pápa súlyosan megbetegedett. Ekkor Erdődi Tamás azon kérelemmel fordult a signoriához, hogy római bankároknál utalványozzon részére egy jelentékeny összeget. «Ha Isten segítségével – így szólott Pasqualigohoz – sikerűl elnyernem a pápaságot, a kölcsönt kamatostul visszafizetem; egyúttal gondolataim és törekvéseim szüntelen a velenczei állam felmagasztalására lesznek irányozva. Talán képes volnék a köztársaságnak olyan szolgálatot tenni, amelyre velenczei származású pápa sem érezne bátorságot. Ha ellenben reménységem meghiúsulna, a signoria egyetlen ducátot sem veszt; mert az ilyen ígéretek, csak a megválasztás esetében, szoktak foganatosíttatni.»
A követ ezen szavak hallatára egyáltalán nem mutatott megbotránkozást, sőt meglepetést sem. Sőt biztosította a prímást, hogy fölmagasztalására a signoria mindent meg fog tenni, ami hatalmában áll.*
Pasqualigo 1510 october 31-iki jelentése.
A signoria maga is megerősítette ezen nyilatkozatot. A doge így írt ez ügyben a követhez: «A főtisztelendő úr bizonyos lehet a felől, hogy államunk körül szerzett nagy érdemeiért, igaz szeretetet, meleg jóakaratot fogunk irányában tanusítani, felmagasztalása érdekében mindent meg fogunk tenni, a mire képesek vagyunk. Jól tudjuk, hogy ha a pápai székre emeltetik, tőle ugyanazt várhatjuk, amit magunk cselekednénk; miért is államunk részéről számíthat mindazon támogatásra, melyet a legháladatosabb és a legragaszkodóbb sziv sugalmazhat.»*
A doge 1511 január 3-iki jegyzéke.
Pasqualigo ezen jegyzékét, melyet Boroszlóban, hová Ulászlót kísérte volt, kapott meg, nem merészelte futár által küldeni meg a prímásnak. Bevárta, míg személyesen találkozhatik vele. Ez csak hónapok múltával történt, mikor Budavárába vissza érkezett.
Az 1511-ik év május 2-ik napján, Pasqualigo látogatást tett nála, és előadta a signoria üzenetét. Meghallgatása után, Erdődi fölkelt székéről, leemelte fövegét és ünnepélyes hangon fejezte ki köszönetét. «Ha egykor – úgy mond – szent Péter székét elfoglalom, a köztársaság érdekében hihetetlen dolgokat fogok művelni, a melyek véghezvitelére velenczei alattvalónak sem volna bátorsága.»*
Pasqualigo 1511 május 3-iki jelentése.
Idő közben az egyházi bonyodalmak még válságosabb alakot öltöttek. A franczia király unszolására több bíbornok a nyílt lázadás zászlóját tűzte ki. Önhatalmulag egyetemes zsinatot hirdettek Pisába; azon bevallott czéllal, hogy a keresztény fejedelmek kibékítésére, a hitetlenek elleni hadjárat és az egyházi reform létesítésére törekedjék; de azon titkos szándékkal, hogy II. Juliusnak a pápai székről letételét eszközölje.
A bíbornokok a meghívó levelet a magyar prímásnak megküldvén, hathatósan buzdították, hogy a zsinaton jelenjen meg. Emlékeztették arra is, hogy egyik elődének, száz esztendő előtt, az első pisai zsinat összehívásában nagy része volt.*
A bíbornokok levele 1511 május 24-ikén.
Erdődi Tamás az első pillanattól kezdve tisztán láthatta, hogy a zsinat kihirdetésének ténye a törvényesség kellékeit nélkülözi. De mint számító politikus, ki minden körűlményt értékesít, egyelőre tartózkodó állást foglalt el. Azon jellemző nyilatkozatot találjuk egyik levelében, hogy «a gladiátorok példájára, majd csak a küzdtéren fogja a követendő eljárást megállapítani».*
Pasqualigohoz 1511 július 7-ikén.
Arra számított, hogy így mindkét fél vetélkedni fog azon eszközök fölhasználásában, melyekkel magához csatolhatja őt. Első sorban a pápának ajánlotta föl szolgálatait, megszabván az árt, melyet azokért igényel. A velenczei követ útján előadta, hogy kész a pisai zsinat meghiúsításában közreműködni, Magyar-, Cseh- és Lengyelországot a pápa iránt hűségben megtartani; de ezen feladat megoldására csak úgy lesz képes, ha a pápa őt teljes hatalmu követévé (Legatus de latere) nevezi ki, a nevezett három ország területére kiterjedő joghatósággal.*
Pasqualigo 1511 julius 5-, 7-, 8-iki jelentései. A signoria 1511 augustus 1-én utasítja római követét, hogy a prímás kívánataát terjeszsze a pápa elé, hathatósan ajánlva figyelmébe.
Ugyanakkor, mikor ambitiójának ezen legújabb nyilatkozata a szent-szék elé kerűlt, mind a pápa hívei mind pedig ellenfelei lépéseket tettek, hogy őt megnyerjék. Több bíbornok részéről formaszerűen kiállított kötelező iratok küldettek hozzá, azon ígérettel, hogy pápaválasztás esetén rá adják szavazatukat.*
Pasqualigo augustus 5- és 15-iki jelentései.
Igy tehát határoznia kellett, melyik részhez csatlakozzék, nehogy mindkettőt elidegenítse.
Julius utolsó napján Esztergomból Budára jött. Egy egész héten át, reggeltől estig, zárt ajtók mellett, a királylyal és a cancellárral arról tanácskozott, hogy a pápai trón megüresedése esetén mikép biztosítsa megválasztását.
E tekintetben nem egyedűl a magyar és lengyel uralkodók barátságára, Velencze támogatására és a bíbornoki collégium egy részének ígéreteire támaszkodott. Arra számított, hogy a többi hatalmak ellentétes érdekeinek összeütközéséből is hasznot húzhat. Tudomása volt arról, hogy Franczia- és Spanyolország királyai olasz bíbornok megválasztását ellenezni fogják. Viszont kétségtelennek látszott, hogy az olasz bíbornokok többsége szavazatát nem fogja franczia vagy spanyol főpapra adni. Mióta a császártól ígéretet kapott, hogy őt fogja jelöltjének tekinteni, magára vonta ugyan neheztelését azzal, hogy vele szemben Velenczét támogatta; de bizott benne, hogy kiengesztelheti. Igy tehát reméllette, hogy a pártok compromissuma az ő személye körűl csoportosíthatja a választókat.*
Kilátásait tüzetesen előadta Pasqualigónak, kik azokról augustus 15-ikén tesz jelentést.
De a helyzetet nagy mértékben complicálta az, hogy a pápai trón nemcsak II. Julius halála, hanem letétele által is megüresedhetett. Azon esetre, ha a pisai zsinat a világ-egyház részvételével megtartatik és új pápaválasztást rendel el, Erdődi Tamás csak úgy remélhette, hogy a diadalmaskodó párt jelöltje lesz, ha a zsinathoz csatlakozott és sikerében közreműködött. Ellenkező esetben, ha a pisai zsinat kudarczot vall és eredménytelenűl bomlik föl, csak úgy számíthatott arra, hogy II. Julius halála után ő fog utódjául megválasztatni, ha a szakadároktól távol tartotta magát.
Rá nézve közönyös volt, hogy milyen lépcsőn jut szent Péter székére;* azonban ovatosan akart eljárni. Ezért a viszonyok és esélyek iránt alapos tájékozás szerzése végett, Beriszló Péter székesfehérvári prépostot a császárhoz, a franczia királyhoz és Rómába küldötte. Ő pedig Zágrábban készült bevárni a követ visszaérkezését, hogy azután a tengerpartot közel érje, és rövid idő alatt Olaszországba vitorlázhasson.*
Ezt világosan kifejezi Pasqualigo előtt, mikor a signoria támogatását mindkét esetre kéri ki «casu quo Pontifex eligatur, aut a. Concilio si fiet, aut per decessum istius.» (Az augustus 15-iki jelentés.)
Pasqualigo 1511 augustus 5-, 8- és 15-iki jelentései.
Azonban alighogy Beriszló utra kelt, sebes futár által visszahívatott; mert híre jött, hogy a császár Ulászlóhoz követeket küldött, kiket czélszerűnek látszott bevárni. Rómából is fontos tudósítás érkezett. A pápa a pisai zsinat kihirdetését lázadó merényletnek bélyegezte, egyházi átok terhe alatt a főpapokat eltiltotta attól, hogy ott megjelenjenek; egyúttal az uralkodók és népek régi óhajtását kielégítendő, egyetemes zsinatot hívott össze Rómába.
Az uralkodókhoz külön követek vitték a meghívó leveleket. Magyarországba Cardulo Bernárd küldetett, ugyanaz, ki egy év előtt Esztergomban járt. Elutazása előtt a prímáshoz levelet irt, melyben jövetele felől értesíti. «Főtisztelendőségedet – írja neki egyebek között – úgy várják Rómában mint a Messiást; mert egyedűl tartják képesnek arra, hogy az egyház hányatott hajóját az üdvösség révpartjára vezesse.»*
Cardulus 1511 julius 22-iki levele, mellékelve Pasqualigo september 7-iki jelentéséhez.
Ezen levél vétele után Erdődi Tamás nem habozott többé. A pisai zsinatra szóló meghívó levelek kihirdetését eltiltotta, és abban állapodott meg, hogy a római zsinaton meg fog jelenni.*
Pasqualigo augustus 30-iki jelentése.
Egy-két nappal utóbb jött meg a császári követség, élén Nogarola gróffal, ki ünnepélyes fogadtatása alkalmával arra hívta föl a magyar királyt, hogy Velencze ellen indítson háborút és a pisai zsinatra küldjön követet. Hevesen kikelt a pápa ellen, mert a cambrayi ligában elvállalt kötelezettségeit megszegte, magas egyházi polczáról leszállván, közönséges katona módjára viselte magát, Olaszország romlását és a keresztény vér ontását okozta.*
Pasqualigo september 7-iki jelentése.
A prímás, ki most azon volt hogy a császárt lekötelezze, követei irányában előzékeny viseletet tanusított, és előterjesztésökre a király ajkaira oly választ adott, mely nem hangzott visszautasítólag; sőt kilátást nyújtott a cambrayi liga által kitűzött czélok elérésére, a jövő tavaszszal Magyarország fegyveres közreműködésére. Ugyanakkor azonban a velenczei követ előtt a legerőteljesebb módon hangoztatta állhatatos hűségét.*
Pasqualigo 1511 september 7-, 9- és 15-iki jelentései.
Mialatt ő ily módon az útat, mely a pápai trónhoz vezetett, egyengeté, september 17-ikén Rómából levelet kapott, mely a pápa halálát jelenté. Ez megrendítő hatást gyakorolt rá. Bizalmas emberei előtt elkeseredve panaszolta, hogy minden reménysége füstbe ment, mert bármint sietne is, későn érkeznék a pápaválasztásra, és távollétében nem lesznek rá tekintettel.
A velenczei követ és a székesfehérvári prépost eredmény nélkül fáradoztak vigasztalásán. Nagyobb sikere volt a pécsi püspöknek, ki Rómában tartózkodó öccse későbbi keletű levelét mutatta elő, mely azt tartalmazá, hogy a pápa súlyosan beteg, nehány óráig eszméletlenűl feküdt, úgy hogy holtnak vélték, de ismét magához tért. A prímás rögtön futárt indított útnak Rómába, hogy a pápa egészségi állapotáról hiteles tudósítást hozzon.*
Pasqualigo september 21-iki jelentése.
Ekkor érkezett meg Cardulo, a pápai küldött. A prímás teljes bizalommal viseltetvén iránta, az ő részvétele mellett, a velenczei követtel, a pécsi püspökkel és a fehérvári préposttal tartott tanácskozásokban, leplezetlenűl előadta azt amit a pápai trón elnyerése érdekében eddig tett és elért. Mindnyájan egyetértettek az iránt, hogy a prímásnak mielőbb Rómába kell utaznia.
Cardulo a királynak pápai brévét nyujtott át, melyben fölkéretik, hogy Erdődi Tamást bocsássa el az örök városba. Ulászló azt válaszolta, hogy az engedélyt ekkorig megtagadta, «mert nem akarta az országot ilyen nagy férfi jelenlétéből megfosztani»; most azonban ő szentsége kívánatára elbocsátja, habár távollétében Magyarország úgy fog föltünni, «mintha minden jótól meg volna fosztva».*
Pasqualigo 1511 october 5-iki jelentése.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
