FÉNYES ELEK | A múlt magyar tudósai

FÉNYES ELEK
PALÁDI-KOVÁCS ATTILA, 1976

Fényes Elek (Csokaj, 1807. júl. 7. – Újpest, 1876. júl. 23.): statisztikus, az MTA l. tagja (1837). Bölcsészeti tanulmányokat Nagyváradon, jogot Pozsonyban végzett. 1828-ban ügyvéd. A pozsonyi diétákon a távol levő mágnások követe. 1836-ban Pesten telepedett le és statisztikai munkásságot folytatott. Munkái a nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolták anyagi viszonyainkat, összehasonlították a külföldi viszonyokkal, hogy elmaradottságunk még jobban szembetűnjék. Fényes a vám- és kereskedelmi rendszer, az államhatalmi szervek leírásával és a dolgozók növekvő elnyomorodásának statisztikai ábrázolásával iparkodott híveket szerezni a reformpolitikának. 1843–47 között az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) előadója, a Magyar Iparegyesület választmányi tagja, majd 1847-től alig.-ja, az ellenzéki Nemzeti Kör alelnöke. 1848-ban Szemere Bertalan belügyminiszter osztálytanácsossá nevezte ki és az Orsz. Statisztikai Hivatal megszervezésével és vezetésével bízta meg. Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc idején a forradalmi vészbíróság tagja. A szabadságharc bukása után fogságba került. Kiszabadulása után folytatta statisztikai munkásságát. 1857-ben az Első Magyar Általános Biztosító Társaság életbiztosítási ügyosztályának főnöke. Kidolgozta az élettartam és a halálozás valószínűség-táblázatait. 1858-ban az MTA r. tagjává választotta de mivel nem tartott székfoglalót, az MTA törölte tagjai sorából. Az 1860-as években a kormánylapoknál dolgozott, ezért később állandó jövedelem nélkül maradt, s a fővárosi statisztikai hivatal díjnokaként fejezte be életét. Hatalmas munkásságot fejtett ki Mo. statisztikájának megalapításával, művei forrásértékűek. Kiadott térképeket, gazdatiszti címtárt, gazdanaptárt, földrajzi munkákat és politikai röpiratokat. Kéziratban maradt a m. adórendszerről 1845-ben írott munkája és Mo. geográfiai kézikönyve. – F. m. Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja, statistikai és geographiai tekintetben (I–VI. Pest, 1836–40, az MTA nagyjutalmát kapta); Magyarország statistikája (I–III. Pest, 1841–43, az MTA nagyjutalmát megosztva kapta); Magyarország leírása (I-II. Pest, 1847); A magyar birodalom statistikai, geographiai és történeti tekintetben (I. Komárom-megye, Pest, 1848); Magyarország geographiai szótára (I–IV. Pest, 1851); Ungarn im Vormärz… (Leipzig, 1851); A török birodalom leírása (Pest, 1854); Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása (Pest, 1857); Magyarország 1859-ben statistikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból (Pest, 1859–60); Magyarország ismertetése statistikai, földirati és történelmi szempontból I. Dunántúli kerület (Pest, 1866); Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása (Pest, 1867). – Irod. Keleti Károly: Emlékbeszéd F. E. felett (Bp., 1878. Ért. a társad. tud. köréből V. 2.); Vért András: F. E. a forradalmár magyar statisztikus (Term. és Techn. 1953. 4. sz.); Mészáros István: F. E. élete és munkássága (Statiszt. Szle, 1957. 7. sz.); Horváth Róbert: F. E. a haladó magyar statisztikus és reformer (Szeged, 1957).

IFJÚSÁG ÉS PÁLYAKEZDÉS (1807–1836) ALKOTÓ ÉVEK, JELENTŐS MŰVEK (1836–1843) A KÖZÉLET SODRÁBAN (1843–1849) ÖNEMÉSZTŐ MUNKA ÉS SZŰKÖSSÉG (1849–1860) MELLŐZÉSEK, REMÉNYVESZTETT ÖREGSÉG (1860–1876) FÉNYES ELEK TUDOMÁNYOS ÖRÖKSÉGE AZ ISMERETTERJESZTŐ BIBLIOGRÁFIA

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir