Ignotus: Koronázás
Ignotus: Koronázás
A közjogban a forma is lényeg, s a koronázás, mely nemcsak hatalmat ád a királynak, de jogot is a nemzetnek, szent szertartás a nem szertartásos érzés számára is. S különösen nálunk s a mai ivadék számára. Mert a magyar szent korona köré a történelem két hagyományt is illesztett. A magyar koronázás nemcsak akkor nevezetes, ha megtörténik, de azzal is, ha elmarad. II. József, a legnagyobbat akart s a legnagyobbat hibázott király óta van meg ez a jelentősége is. Az 1867-i koronázás nem jelentett volna akkora jót és elégtételt, ha az 1848-i el nem maradt volna… Azóta, mint ahogy címerünk fölött a korona, úgy lebeg az idegek fölött a kérdés, hogy, ha az uralkodó királyt a sors elszólítja, lesz-e utána koronázás?! Bizonyára nem a kétségbeesés kérdése – még eddig minden elmaradt koronázás kipótoltatott nálunk. De felesleges bánatok és keserűségek kérdése – felesleges erőpazarlásé s fennakadásé. S az állandó kérdésre az új király szív szerint való feleletet adott, mikor sietett magát megkoronáztatni, s Szent István koronája alá hajtva homlokát, a szent szertartásnak kettős jelentőséget adott: nemcsak annak jelentőségét, hogy a koronázás megvolt, de azét is, hogy nem maradt el. Legyen áldás szent jóakaratán.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
