SZÉL PÉTER, DR. (MDF)
SZÉL PÉTER, DR. (MDF)
SZÉL PÉTER, DR. (MDF) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyével már sokszor foglalkoztunk, s nyilvánvalóan sokszor fogunk is még foglalkozni. A mai nap programját áttekintve is még egy alkalommal, minimálisan szó esik róla. Ezenkívül több mint 80 képviselőtársam aláírásával erősítette meg egy újabb tervezet sürgősséggel történő tárgyalásának kérését, amely az ENSZ tagállamai parlamentjeinek szóló felhívást tartalmazza, így tehát feltehetően a közeljövőben ismét szó esik erről az ügyről.
1991 áprilisában a Parlament hozott egy határozatot, amely szerint a vízlépcsőrendszer vagy bármelyik főlétesítményének üzembe helyezése vállalhatatlanul súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel járt volna, ezért az államközi szerződés megszüntetésére kérte fel a Kormányt.
Akkor még a másik szerződő féllel közös megszüntetésre gondoltunk, amikor azonban ennek lehetetlensége nyilvánvalóvá vált, újabb határozatunkban az egyoldalú megszüntetésről döntöttünk. Határozataink alapja, a bősi vízlépcső üzembe helyezésével járó, hajdan semmibe vett és eltitkolt következmények ma már nem csak papíron ismeretesek. A Duna múlt októberi elterelése óta folyik a természetben végzett "egy az egy" mértékű kísérlet. A szigetközi és csallóközi élővilág tragédiája máris bekövetkezett, előrevetítve a várható, további súlyos károkat.
A vízlépcső üzembe helyezése ráadásul egyoldalúan történt, nemzetközi egyezmények egész sorának semmibevételével és Magyarország területi integritásának sérelmével járt. Az Országgyűlésnek ezért ismét foglalkoznia kellett és kell a Duna problémakörével.
A konfliktushelyzet kezeléséhez az elmúlt évben a Kormány szakemberek, frakciók és bizottságok tisztségviselői véleményének ismeretében kialakított egy stratégiát. A válsághelyzet oldására most nemzetközi tárgyalások folynak az Európai Közösségek bizottságának közreműködésével, a további károk csökkentésére szükségtervek készülnek.
A magyar delegáció vezetője Martonyi János államtitkár úr legutóbbi nyilatkozatából is ismeretes, a szlovák kormány is elfogadja a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének kérését az országok közötti vitában, s a döntésig a Duna vizének megosztására az EK-szakértők bevonásával terv készül.
A legutóbbi tárgyaláson a vízmegosztásra előterjesztett EK-javaslat a magyar fél számára még elfogadható mennyiségű vizet juttatna a közös folyószakaszba, így a három tárgyaló fél közül kettő már azonos álláspontot foglal el ebben a súlyos kérdésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem csak általánosságban és nem csak ezen tények ismertetése miatt tartottam szükségesnek, hogy ezeket az előbb említett gondolatokat elmondjam önöknek. A médiában, sőt egyes állami hivatalnokok nyilatkozataiban újra és újra felmerül az ötlet, hogy változtassuk meg az 1991 áprilisában hozott határozatunkat, és így valamilyen formában legyünk részesei a bősi vízlépcső üzemeltetésének, ezzel szüntetve meg az országok közötti vitát.
A múlt héten például a televízió nyilvánossága előtt egy felelős vízügyi szakember nyilatkozott a maradék Duna-víz duzzasztásának, a dunakiliti duzzasztó üzembe helyezésének szükségességéről, mint a további szigetközi károk megelőzésének egyetlen lehetséges módjáról.
A jövő héten az EK közreműködésével folyó tárgyalásoknak döntő szakasza következik.
A mai vitáink előtt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy aligha várhatunk kedvező eredményt, ha teret engedünk azoknak az elképzeléseknek, miszerint korábbi határozataink mind szakmailag megalapozatlanok, felülvizsgálandók és megváltoztatandók. Ezzel most nem a vélemények általános szabadságának a korlátozását ajánlom. Mindössze felelős tájékozódást kérek mindenkitől, akit esetleg ez az ötlet és ez a problémakör foglalkoztat.
Sajnos, a tájékozódás ma már nagyon egyszerű, hiszen a vízlépcső működésének első következményei a Szigetközben már láthatók és tapasztalhatók. Ehhez még azt hozzá kell tenni, hogy az eredeti terv megvalósulása esetén a jelenleg folyó víznek csak töredéke került volna a Dunába. Ezt az támasztja alá, hogy a magyar Parlament által létrehozott közjogi helyzet ad egyedül esélyt a további károk megakadályozására, a konfliktushelyzet feloldásának lehetőségére.
A megoldáshoz vezető lépésekhez a folyó nemzetközi tárgyalásokon a magyar pozíció megőrzése, a magyar álláspont egységességének a képviselete szükséges. Senki se tegyen olyan nyilatkozatot, melyek rontják Magyarország tárgyalási pozícióját és súrolják a különböző szintű titkok, államtitkok és szolgálati titkok feltárásának, nyilvánosságra hozatalának a tényállását.
Ezzel a felszólalással, tisztelt képviselőtársaim, a további viták előtt ennek a fontosságára kívántam a figyelmet felhívni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
