KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem pusztán az ÉT-megállapodással összefüggésben jeleztem előre írásbeli szándékomat. A költségvetési bizottság a múlt héten számos módosító javaslatot tárgyalt a személyi jövedelemadó módosításáról szóló törvényjavaslat legnagyobb vihart kavaró része, a cégautók tervezett adóztatása tárgyában. A bizottság engem kért fel arra, hogy a benyújtott számos módosító indítványt szintetizálva, az előterjesztőkkel karöltve, próbáljunk meg egy olyan módosítást kidolgozni, amely megoldást talál a felmerülő vitatott kérdésekre.
Mint ismeretes, a kormány javaslata azt tartalmazza, hogy a kifizető tulajdonában lévő személyautó - néhány kivételtől eltekintve - egységesen legyen személyi jövedelemadó-köteles. A javasolt megoldás megértéséhez ismerni kell azt a helyzetet, amely e területen 1992 óta kialakult, illetve fennáll. A kifizető tulajdonában lévő személygépkocsi magáncélú használata ugyanis már 1992. évtől - és jelenleg is - adóköteles; ezután az adót azonban a magáncélú használat arányában a használó személynek kell megfizetnie. Bár a rendelkezésre álló adatok szerint több mint százezer ilyen személygépkocsi van, az 1992. évi magáncélú használat címén csupán 10 796 személy, 1993. évi használat miatt pedig mindössze 6224 személy fizetett e jogcímen adót.
Talán nem kell bizonygatnom, hogy az e címen bevallást tevő és adót fizető személyek száma messze a realitások alatt van. És úgy gondolom, azt sem kell magyaráznom, hogy egy személyautó magánhasználatának adó szempontjából való ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen. Persze, előírható egy erre vonatkozó útnyilvántartás vezetése, de ez is csak bizalmi elven működhet. Másként fogalmazva: tényleges, objektív kontroll nem igazán működtethető.
Mindezek az anomáliák késztették a kormányt arra, hogy a vállalkozás tulajdonában, üzemeltetésében lévő személygépkocsi magáncélú használata után ne esetleges módon a magánszemély, hanem lehetőleg egységes módszerrel a kifizető fizessen adót. A benyújtott törvényjavaslat vonatkozó rendelkezése azonban több szempontból finomításra, korrekcióra szorul. Az előttünk levő törvényjavaslathoz képest a következő főbb módosításokat tartom, illetve tartottuk indokoltnak.
Mindenekelőtt célszerű az adó alanyának az üzemben tartót tekinteni. Hiszen sok esetben a tulajdonosnak nincs is köze a személyautó tényleges használatához. A több személy szállítására alkalmas kisteherautó kategóriájában a törvényjavaslat szerint a másfél tonna önsúlyhatárt - ami az adókötelezettség szempontjából fontos - célszerű levinni egy tonnára; azzal, hogy itt a személy kifejezés helyett szerencsésebb az utas kifejezés használata.
Az adótétel-táblázatnál nincs igazán megalapozott indoka annak, hogy eltérő adótételek vonatkozzanak a cég, illetve a magánszemély adófizetésének esetére. Tehát elégséges egy adótétel-táblázat. Az egységes adótétel-táblázatnak azonban jobban ki kell fejeznie a személygépkocsi értékéből, illetve az életkorából adódó eltéréseket; magyarán: differenciáltabb és főleg alacsonyabb adótételek szükségesek.
(11.00)
Az eddigi jogalkalmazás során is sok problémát jelentett a személyautó új beszerzési árának meghatározása, különösen egy olyan többéves autó esetén, amely új állapotban már nem is vásárolható meg. Erre is tekintettel, elfogadhatóbb a tényleges beszerzési ár alapulvétele, ott pedig, ahol ez valamilyen okból nem dokumentálható, a személygépkocsi-forgalmazást végző vállalkozás szakvéleményét célszerű figyelembe venni a beszerzés idején átlagos beszerzési ár szempontjából. Ez utóbbi megoldás egyébként részben hasonlít a jelenlegi szabályozás szerinti rendelkezéshez.
Sok vitát kiváltó kérdés, hogy mindenkire egyformán kiterjedjen-e ez az adókötelezettség vagy indokolt bizonyos szempontok szerint ez alól kivételt tenni. Éppen a számos módosító indítvány miatt feltétlenül szükséges az adómentes kivételek beépítése is, éppen e rendszer működőképessége érdekében.
Ennek megfelelően módosító indítványomban azt javasoltam, hogy ne legyen adómentes az a személygépkocsi, amely költségvetési szervezet, társadalmi szervezet, egyház vagy egyházi karitatív szervezet üzemeltetésében van; amelyet megkülönböztető jelzéssel, jogszabály alapján felszereltek; amelyet kizárólag taxizásra, gyakorlati gépjárművezető-oktatás, postaszolgáltatás, közmű-hibaelhárítás céljából használnak, amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó vállalkozás kizárólag továbbértékesítés céljából szerzett be; amelyet alapítvány, egyesület kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély rendszeres szállítására használ; amelyet a háziorvosok, házi gyermekorvosok kizárólag e tevékenységük ellátásához használnak. Végül, amelyet a magánszemély lízingel, bérel a kifizetőtől és a lízing bérleti díj összege nem kevesebb, mint az erre autóra eső adótétel.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nem mondom azt, hogy a kormány szóban forgó javaslata, illetőleg az általam jegyzett módosítás ezt a kérdést a legtökéletesebb módon rendezi. Tudomásom szerint a nálunk fejlettebb adórendszerrel és hagyományos adókultúrával rendelkező országokban is többféle és gyakran változtatott adózási szisztéma működik e területen. A többféle lehetséges változat együttes mérlegelése alapján azonban - figyelemmel a bevezetőben említett jelenlegi adózási helyzetre és a költségvetési összefüggésre - itt és most az ismertetett módosításokkal elfogadásra javaslom a cégautók utáni adókötelezettség bevezetését olyan módon, ahogy ez a módosító javaslatomban szerepel. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
