Öltözet.
Öltözet.
A festőien szép régi szász viselet a múlt század folyamán a városokban s nehány dicséretes kivétellel a nagyobb községekben is eltűnt; de a legtöbb faluban még most is megvan a maga egész romlatlan épségében.
Az ünneplő férfi viseletnek fő részei a következők: magyar szabású sötétkék nadrág, térdig érő hosszúszárú csizma s puha bőrből készűlt, tarka hímzésekkel kivarrott bunda, az úgy nevezett Kirchenpelz. E bunda helyét a Barczaságon világos kék kabát foglalja el; – mely újjain piros hajtókával, mellén pedig a három újjnyi széles ezüstözött vagy egészen ezüst mellkapocscsal (Brusthefteln) van díszítve, – Szeben vidékén pedig egy tógaszerű, piros hímzéssel díszített fehér posztó köpenyeg. A régebben divatos bőrövet s a róla lecsüngő késtokot ma már csak ritkán viselik. Fejöket széles karimájú nemez kalap födi, vagy Szeben és Szent-Ágotha környékén vasárnapokon és ünnepeken nyusztbőrből készűlt kucsma, az úgy nevezett Marderhut. A szász paraszt soha sem visel szalmakalapot vagy csücskös sapkát (Zipfelmütze) és pantalont. E három dolog iránt egyforma megvetéssel viseltetik.
Küküllő-vidéki szász férfi.
Miess Frigyestől
Sokkal gazdagabb a női viselet. Ennek főrészei: a puha bőrből készűlt, tarkán hímzett mellényke, a simán leomló fehér vagy sötét színű szoknya (Kittel) s az átlátszó, finom fehér kötény, a fodros köpeny (krause Mantel) és a fejre való fátyol. A fodros köpeny ép oly ősi ruha, mint a téli bunda, az úgy nevezett Kürschen; a karokat mindkettő szabadon hagyja, csupán a vállakat és a hátat födi be hosszan, majdnem egészen a lábikráig érve. Mindig fölálló, keskeny s piros nemezzel vagy bársonynyal bélelt gallérja van. Külseje fekete és sűrű, finom ránczokba szedett gyapjúszövetből készűl. A fejrevaló fátyol fehér muszelin és az idősebb asszonyoknál a fejet minden további díszítés vagy lecsüngő végek nélkül födi; ez a fátyol a fiataloknál a halántékon egy színes kövektől ragyogó tűvel (Bockelnadel) van megtűzve és különösen ünnepi alkalmakkor lenyúlik egészen a csípőig.
A fejékűl szolgáló Bockelnadelen kivűl van még más dísz is: a már említett Heftel és az öv. Ez utóbbi kék vagy vörös bársonyszalag, megrakva aranyozott és domború ezüst pikkelyekkel. Fátyol helyett az iskolát végzett (konfirmált) leányok a templomba menetel alkalmával a pártát (Buorten) viselik. Ez felűl üres, fekete bársony, karimátlan czilinder. Hátúlsó részén a Bockelnadellel van a hajhoz erősítve és róla a nyakszirttől kezdve, hát hoszszában, a fodros köpenyen sarkig érő selyem szalagok húllanak alá. A Buorten (mely a magyar párta elnémetesítése) jelvénye a felnőtt eladó leánynak. A fiatal leány a konfirmáczió napján jelenik meg először e fejdíszszel, övvel és fodros köpenyben ép úgy, mint a fiatal legények Kirchenpelzben, vagy piros hajtókás kék kabátban. A női bőrmellénykéken a selyem hímzések gyakran a legszebb mintákat és színvegyűlékeket tűntetik föl. Fínomabb, alakokban, színben gazdagabb, pompásabb és drágább anyagból is készűlt a városi férfiak és nők hajdani öltözete. Jellemző,. hogy tavasztól őszig egyetlen asszony vagy leány sem megy a templomba a nélkül, hogy kezében saját kertjében termett, gyakran valóban pompás virágbokrétát ne vinne.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
