37. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773–1805) (JULOW VIKTOR) | A magyar irodalom története

37. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773–1805)
(JULOW VIKTOR)

A magyar nyelvű irodalom második világirodalmi rangú egyénisége – Balassi után – Csokonai Vitéz Mihály. A felvilágosodás költői közül rangban és körülményeiben nagy rokona: Robert Burns. Magyarország s a távoli Skócia, minden különbség ellenére is, annyiban megegyezett, hogy szegénység sújtotta, idegen impérium alatt nyögött, kultúrája emiatt elmaradott, parlagias volt, de egyben a földhöz közeli, folklorisztikus maradt. Ezért különös érzékenységgel reagált a rousseau-izmusban és a rokokóban másként-másként, de egyaránt fellelhető népies tendenciákra. A felvilágosodás itt szervesen összeolvadhatott a fejlettebb nemzeteknél már időszerűtlen stílusokkal: antikizáló klasszicizmussal, barokkal, rokokóval, sajátságos, sokszínű, izgalmas változatokat hozva létre. Főképp pedig összekapcsolódott a népi felszabadító indulatokkal, a nemzeti felemelkedés vágyával, s olyan gazdag érzelmi töltést kapott, amelyből igazi líra, nagy költészet születhetett.

Csokonai életútja 1795-ig A kibontakozás Utak a rokokóból A csúcson A vándor poéta Lillától a Halotti versekig Epilógus Kiadások Irodalom

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir