Az állam szervezete
Az állam szervezete
Az állami szervezeten belül négy nagy csoport létezik – az egész állami szervezet vizsgálata csak mind a négy csoport bevonásával történhet. A felosztás:
1.) Közhatalmi jogosítványokkal rendelkező állami szervek.
2.) Közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező állami intézetek (intézmények), amelyek tudományos, oktatási, egyéb kulturális, szociális, egészségügyi és szervezési feladatot végeznek.
3.) Az állami vállalatok, amelyek termelési-értékesítési feladatot végeznek.
4.) Olyan vegyes jellegű – tehát egyes területeken közhatalmi jogosítványokkal rendelkező, máshol viszont közhatalmi jogosítványok nélküli – szervezetek, mint pl. a fegyveres erők, a fegyveres testületek.
A közhatalmi jogosítványokkal rendelkező állami szervek a szocialista államok többségében – így Magyarországon is – további négy csoportra oszthatók.
Az első csoportba a népképviselet szervei tartoznak; a másodikba az államigazgatás (közigazgatás) szervei; a harmadikba az igazságszolgáltatás-bíráskodás szervei; a negyedikbe a törvényesség védelmének ügyészi szervei.
Az államhatalom legfelső szerve Magyarországon az Országgyűlés, amely az egész állami szervezetet irányítja. Jogköre elvileg korlátlan.
Az Országgyűlés jogosítványait, az egyes ülésszakok között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) gyakorolja. A NET az Országgyűlés tagjaiból alakul, így része a kollektív testület, s egyben államfői intézmény is – sajátos alkotmányos jogokkal.
A különböző területi egységekben választott népképviseleti-önkormányzati ( és államigazgatási) szervek működnek – a tanácsok. Egy részük területi tanács (megyei tanácsok), más részük viszont helyi szerv (a községekben, nagyközségekben, városokban, megyei városokban és a főváros kerületeiben). Budapest Fővárosi Tanácsa különleges helyzetben van. Jellege egyrészt területi (összefogja a fővárosi kerületi tanácsok munkáját), másrészt pedig helyi, lévén Budapest egységes nagyváros.
Az államigazgatási szervek minden szinten alá vannak rendelve a népképviseleti szerveknek – országosan tehát a legfelső államhatalmi-népképviseleti szervnek (Országgyűlés, NET), a területi és a helyi egységekben pedig a területi, ill. a helyi tanácsoknak. Tevékenységüket a szakemberek végrehajtó-rendelkező-szervező-ellenőrző működésként elemzik.
Az államigazgatás csúcsán országos, általános hatáskörrel a Minisztertanács áll, amely kormányzati szervként szorosan együttműködik az Országgyűléssel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsával a központi állami akarat kialakításában.
Az államigazgatás országos szakszervei a minisztériumok, az Országos Tervhivatal (OT) (elnöke éppen úgy tagja a minisztertanácsnak, mint a miniszterek) és az országos hatáskörű – nem miniszteriális jellegű – államigazgatási szervek (pl.: Központi Népi Ellenőrzési Bizottság [KNEB], Állami Ifjúsági és Sporthivatal [ÁISH], Központi Statisztikai Hivatal [KSH] – és így tovább.
Az államigazgatás területi (tanácsi) általános hatáskörű szervei a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai (a fővárosi tanács vb is), területi szakszervei a megyei tanácsok szakigazgatási szervei (főosztályai, osztályai) és azok a szervek, amelyek országos szakigazgatási szervek irányítása alatt működnek (pl. a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságai, a megyei népi ellenőrzési bizottságok – és így tovább).
Az államigazgatás helyi szakszervei a helyi végrehajtó bizottságok szakigazgatásra alakult egységei.
Az igazságszolgáltatási-bírósági szervezet legfontosabb egységei a bíróságok. Ezenkívül az igazságszolgáltatásnak vannak nem bírósági szervei is – ilyenek pl. a vállalati döntőbizottságok vagy a szabálysértések esetén eljáró szervek.
A szocialista törvényesség védelmére külön specializált szervezet működik Magyarországon: az ügyészség. Az ügyészi szervezetnek vannak területi (pl. a megyei, a Fővárosi Főügyészségek), helyi és katonai szervei. Feladatuk az egységes szocialista törvényesség védelme.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
