Légierő

Full text search

Légierő
A pilóta vezette repülő harceszközök haderőneme a légierő. Harcfeladatai közül a legfontosabbak: a légi fölény kivívása a hadszíntér fölött, légicsapás mérése az ellenséges szárazföldi és haditengerészeti erők csoportosítására; az ellenséges hátország katonai, ipari, közigazgatási, közlekedési, vezetési központjainak rombolása, továbbá a saját csapatok, haditechnikai eszközök, anyagok légi úton való szállítása, ill. az ellenséges terület légi felderítése.
A légierő haditechnikai eszközei a különféle rendeltetésű, merevszárnyú, főként sugárhajtású repülőgépek, ill. a forgószárnyú repülőgépek, repülőeszközök, vagyis a helikopterek.
A légierő a szárazföldi csapatokhoz hasonlóan szervezetileg alegységekből (raj, század), egységekből (wing, ezred), magasabbegységekből (hadosztály) és seregtestekből (hadsereg) áll. E haderőnem a feladatok megoldása érdekében ún. repülőnemekre, a repülőnemek pedig repülőfegyvernemekre tagozódik.
Egy ország fegyveres erőiben a légierő állománya, összetétele az adott ország nagyságától, földrajzi elhelyezkedésétől, az ország hadseregfejlesztésének hagyományaitól függ.
Távolsági repülőerővel napjainkban pl. csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok rendelkezik, s e harceszközök az európai hadszíntér vizsgálatakor figyelmen kívül hagyhatók.
A többi repülőnem – részben vagy teljes egészében – számos európai ország fegyveres erőiben megtalálható.
A frontrepülőerők feladata: megsemmisíteni a frontvonat mögötti mélységi területeken lévő ellenséges célpontokat. Legfontosabb harceszközei hangsebesség körüli vagy feletti sebességű – közepes és könnyű – bombázó repülőgépek, valamint a földi célok elleni és légiharcra egyaránt alkalmas vadászbombázó repülőgépek.
A többcélú vadászbombázó repülőgépek jellemzője a rendkívül nagy mozgékonyság és a változatos fedélzeti fegyverkészlet, mely tűzfegyverekből, atom- és különféle hagyományos légibombákból, földi célok elleni irányított és nem irányított rakétákból, ill. ezek sajátos kombinációjából állhat, s rendszerint igen nagy tűzerőt képvisel.
A frontrepülőerő fontos feladata az ellenség levegőből figyelése, a csapatok elhelyezkedésének, mozgásának folyamatos nyomon követése. Tulajdonképpen minden harci repülőgép harcfeladata közben felderítő tevékenységet is végez, figyelemmel kíséri az ellenséges csapatok állományát, elhelyezkedését, mozgását.
E feladatra rendszerint eredetileg más célra (frontbombázó, szállító, vadászbombázó) kifejlesztett repülőgép sajátos felderítő eszközökkel felszerelt változatát alkalmazzák, vagy pedig a fedélzeti fegyverzet egy része helyett különféle felderítő eszközöket (rendszerint konténerben, a szárny vagy a törzs alá felfüggesztve) szállító vadászbombázókat használnak.
A frontrepülőerők ún. kisegítő repülőgépei közé tartoznak mindenekelőtt a szállító repülőgépek, a futárgépek, nemkülönben azok a speciális repülőgépek, melyek fedélzetén lévő berendezések a rádióelektronikai háború folytatására szolgálnak, azzal a feladattal, hogy zavarják-bénítsák az ellenfél híradását, rádiólokátorainak és más rádióelektronikai berendezéseinek a működését.
A hadsereg-repülőerők legfontosabb feladata a szárazföldi harc levegőből való tűztámogatása, nemkülönben a légi deszantok szállítása, kirakása. E feladatokra egyaránt szolgálnak merev- és forgószárnyú repülőeszközök.
A földi harc támogatásának nagy tűzerejű eszköze a különlegesen erős kombinált – sorozatlövő tűzfegyverekből, légibombákból, rakétákból álló – fegyverzetű csatarepülőgép, melynek fontos tulajdonsága az alacsonyan, kis sebességgel történő manőverezésre való alkalmasság. Amíg a légierő más felfegyverzett repülőgéptípusai – pl. a vadászrepülőgépek – esetében éppenhogy meghatározó a minél nagyobb sebességgel és magasságban való repülés, addig a csatarepülőgépek számára meghatározó követelmény a kis – néhány tucattól néhány száz méteres – magasságban végzendő harctevékenységre való alkalmasság.
A hadsereg-repülőerőknél az utóbbi két évtizedben elterjedtek a felfegyverzett harci helikopterek. Alkalmazásukra elsősorban a repülőtértől való függetlenségük és sajátos repülési módjaik miatt került sor. A helikopterek ugyanis függőlegesen szállnak fel, ill. le, üzemeltetésükhöz nem igényelnek nagyméretű, jól előkészített (gyakran beton) repülőteret.
A helikopterek előre, oldalt, sőt hátrafelé is képesek rendkívül alacsony sebességgel haladni, szükség esetén egy helyben is lebeghetnek. Mindezek eredményeként fedélzetükről olyan fegyverek is bevethetők, melyek a viszonylag gyors harci repülőgépekről egyáltalán nem – vagy csak alacsony hatékonysággal – alkalmazhatók.
A harci helikoptereket a csatarepülőgépekéhez hasonló – elsősorban földi célok megsemmisítésére szolgáló – fegyverkészlettel látják el.
A szállító repülőerők feladata a csapatok és a nehéz haditechnikai eszközök nagy távolságra rövid idő alatt történő átszállítása, a csapatok gyors manőverezésének biztosítása. E feladatok végrehajtása érdekében egyfelől a haditechnikai eszközöket, a fegyverrendszerek alkotóelemeinek jelentős hányadát úgy alakítják ki, hogy alkalmasak legyenek a légi szállításra, másfelől pedig kifejlesztették a különösen nagy teherbíró képességű katonai szállító repülőeszközöket, az óriási méretű repülőgépeket, helikoptereket.
A katonai szállító repülőgépeket az általuk szállítható teher tömege alapján szokás csoportosítani. A 3–5 t teherbíró képességűeket a könnyű, a 15–20 t-i szállítókat a közepes, az ennél nagyobbakat a nehéz szállítógépek kategóriájába sorolják.
A könnyű és a közepes katonai szállító repülőgépek rendszerint polgári célra tervezett utasszállító repülőgépek katonai célra átalakított változatai. A legnagyobbak, az óriás szállítógépek teherbíró képessége rendszerint 30–40 t, de egy-két típusa eléri, sőt meghaladja a 80–100 t-t is. Ezek azonban már kifejezetten katonai célra kifejlesztett teherszállító repülőgépek.
Megemlítendő, hogy az Egyesült Államok – és vele a NATO – szervezése szerint a légierő állományába tartoznak a kifejezetten légvédelmi feladatokat ellátó elfogó vadászrepülőgépek és a légvédelmi rakéták is, valamint a működtetésük irányítására, összehangolására szolgáló rádiótechnikai csapatok.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir