A médiatörvény végrehajtása, tendenciák 1996-ban | Tények Könyve

A médiatörvény végrehajtása, tendenciák 1996-ban

A törvény „menetrendje” hamar felborult. Alig volt 1996-os határidő, amely időben teljesült volna. Vonatkozik ez a leginkább rendszerváltoztató elemre, a kereskedelmi műsorszolgáltatásra kijelölt frekvenciák koncessziójára is, amely még 1997 márciusában sem valósult meg. Időközben a külföldi érdeklődés érezhetően megcsappant a magyarországi médiabefektetések, elsősorban a televíziós lehetőségek iránt. A késedelem döntően rányomta bélyegét a hazai médiahelyzet alakulására. Térségünk gyorsabban fejlődő országaiban, Lengyelországban és Csehországban már a kilencvenes évek elején meghozták a médiatörvényt és annak alapján jóval korábban megtörtént – noha a két országban más–más súlyponttal – a kettős médiarendszer kiépítése. Magyarország 1996-os állapota a médiában nagyjából a romániaihoz hasonlítható (az európai rendszer átvételét és a piac fejlettségét tekintve).

Mindazonáltal történtek apró, araszoló lépések előre. Egyes területeken – főként a rádiózásban – markánsabbnak tűnő változásokról is szólhatunk. A hazai médiatájképen feltűntek új szereplők, új műsorszolgáltatók. A rádiózásban figyelemre méltó bemutatkozása volt a fővárosi CCIR-frekvencián megszólaló, kereskedelmi 92,9 Sztár Rádiónak. A televíziós piacon ősztől új arculattal jelentkezett a korábbi, kereskedelmi A3 csatorna, Msat néven. A regionális TV3-mal együtt az Msat ősztől megkezdte műholdas adását, így lehetővé vált, hogy a közeli jövőben akár a bekábelezett háztartások (a lakosság kb. 46 százaléka) teljes körében fogható legyen mindkét műsor. Ily módon már szinte a körzeti műsorszolgáltatás vételkörzetének felső határát is elérhetik. Külön érdekesség, hogy a két tévéadó eltérő utat választott az égi csatornák igénybe vételéhez. A TV3 a hazai műsorszóró, az Antenna Hungária rendelkezésére álló digitális műholdas csatornát használja, az Msat viszont Hollandiából löveti fel műsorát a Kopernikusz műholdra. Mindez tavaly még nem vezetett látványos változásokhoz, piaci előretöréshez.

A rádiózás alaptendenciája 1996-ban is a korábbi évekéhez hasonlóan folytatódott: a fiatalok körében mind népszerűbbek a kereskedelmi adók,a közrádió hallgatói tábora pedig „öregszik”. Elsősorban a hivatalosan regionális adást sugárzó Juventus Rádió sikerét kell megemlíteni: országosan a második leghallgatottabb adó lett a közszolgálati Kossuth után. (A kereskedelmi rádiók népszerűségi sorrendjében a Danubius követi.) Feljövőben vannak a helyi rádiók is, bizonyos időszakokban már hallgatottabbak, mint a közszolgálati Magyar Rádió három országos adója együttvéve. AZ 1996-os adatok alapján nyilvánvaló, hogy a központi nemzeti adók (Kossuth, Petőfi, Bartók) nem tudják őrizni pozícióikat, különösen, ha nem vizsgálják felül eddigi működésüket. A Magyar Rádióban azonban lassúnak ígérkezik a váltás: csak 1997 márciusában vezettek be figyelemre méltó műsorreformot a Kossuth adón, de egyelőre csak a hírműsoroknál. A közrádió számára figyelmeztető jel lehet, hogy a külföldi társaaságok türelmetlenül várják az országos kereskedelmi rádiófrekvenciák pályáztatását. Amíg a már meghirdetett két tévécsatornára csak 2-3 pályázó várható, a rádiós lehetőségek iránt 5-6 komoly cég konzorciumai is jelentkezhetnek. Ez is mutatja, hogy a viszonylag kis médiapiaccal rendelkező Magyarországon a tévécsatornák le-, a rádiófrekvenciák viszont felértékelődtek, hiszen az utóbbiakkal kisebb befektetéssel arányosan jóval nagyobb bevétel érhető el. Míg a magyarországi kereskedelmi tévéknél legfeljebb 6-7 év alatt térül meg a befektetett költség, a rádiózás már az első-második évben nyereséget hoz. Két új országos rádióadás alapvető változásokat idézhet elő a könnyen hallgatható CCIR-frekvenciákon a hazai rádióműsorok hangzásában, szerkezetében (a közszolgálati Magyar Rádió is kap két hasonló csatornát, hogy megtarthassa versenyképességét). Az irányok már 1996-ban is jól kirajzolódtak: előtérbe kerül a zene (pop-sláger) és a közéleti és/vagy szórakoztató híradás. Ezt legfeljebb alkalmanként egészítik ki közhasznű szolgáltatások és egyéb szórakoztató programok. Rétegrádiók és rétegidősávok alakulnak ki, a reklámozó megrendelők számára jól elkülöníthető hallgatói csoportokkal. Háttérbe szorul a sajátos audioművészet (rádiójáték, dokumentumjáték stb.), a közszolgálatban megmarad ugyan a művészeti közvetítő és mecénás funkció, de súlya ott is csökken. A még hátralévő privatizációs döntések azonban gyorsíthatják vagy lassíthatják ezt a folyamatot. (Megjegyzendő: az elkészült rádiós pályázattervezet minimális közszolgálati műsorkötelezettséget is előír a kereskedelmi rádióknak.) Ezen az alapszerkezeten és tendencián lényegesen nem változtat ugyan, mégis színezi a képet, hogy néhány városban összesen 6-8 úgynevezett alternatív, nonprofit rádióadó is működik. Ezek a civiltársadalom szűkebb csoportjainak szócsövei, ennek megfelelő szűk hallgatói táborral, de többnyire sajátos, a kereskedelmi és közszolgálati adókétól élesen elütő hangvétellel. Legismertebb közülük a három budapesti adó: a Fiksz, a Civil és a Tilos Rádió.

A hazai televíziózás 1996-os éve kevésbé mozgalmas, mint a rádiózásé. A rekordköltségvetést (csaknem 33 milliárd forint) elért Magyar Televízió meg tudta őrizni hegemón szerepét. A mégis bekövetkezett, már említett műsorszórási változásokon túl azonban a közönség érdeklődésében is érezhető módosulás. Az MTV 1995 és 1997 között a nézők mintegy 7-10 százalékát veszítette el. Némileg emelkedett a Duna TV hazai népszerűsége, ami annak is köszönhető, hogy adását júliustól – a médiatörvény rendelkezése folytán – kötelező közvetíteni minden kábelhálózaton. A Duna TV egész évi nézettsége azonban még mindig alacsony – 4 százalék –, noha ezzel is jóval felülmúlja a hazai „kis tévék” (TV3, Msat, Szív TV stb.) fogadtatását. A médiapiacra tehát az volt a jellemző 1996-ban, hogy minden szereplő megpróbálta tartani, vagy megerősíteni elért pozícióját. Egyik-másik műsorszolgáltató azzal, amivel lehetségesnek látta, igyekezett javítani eredményein. Vagyis ebben a médiaévben lényegében vihar előtti szélcsend honolt Magyarországon.

Üzemelő műsorszóró adók darabszám és teljesítmény adatai a középhullámú, rövidhullámú és URH műsorszóró sávokban az alábbi műsoro… Danubius Juventus Bridge Rádió

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir