Vas megye

Full text search

Vas megye
Vas megye a Dunántúl nyugati részén fekszik, központja Szombathely. Nyugaton Ausztriával és Szlovéniával, keleten Veszprém megyével, délen Zala megyével, északon pedig Győr-Moson-Sopron megyével határos. A megye négy nagyobb tájegységre osztható: a Nyugat-Zalai-dombság, az Alpok-alja, a Vas-Soproni síkság, és a Kemeneshát. Felszíne rendkívül változatos, dombságokat, hegységeket, síkságokat egyaránt megtalálhatunk itt. A Kőszegi hegységben – amely egyik kiváló bortermelő vidékünk – van a Dunántúl legmagasabb pontja, a határszélen fekvő Írottkő, melynek tengerszint feletti magassága 882 méter. Vas gyöngyszeme az Őrség, mely a megye déli részén fekszik. A területet 1978 védetté nyilvánították, azóta hazánk legnagyobb tájvédelmi körzete.
Vas megye éghajlatára nagy hatást gyakorol az Alpok hegyláncainak közelsége, valamint az óceáni éghajlat hatása is ezen a területen érvényesül leginkább hazánkban. A csapadék bőséges, éves mennyisége akár a 850 millimétert is elérheti, így ez a terület hazánk legcsapadékosabb tája. Ezért rengeteg forrás és patak található itt. A megye legnagyobb folyója a Rába, mely Ausztriából érkezik Magyarországra. Vas megyében az országos átlaghoz képest a hőmérséklet télen magasabb, nyáron alacsonyabb. Az éves középhőmérséklet 8-10 Celsius-fok között alakul.
A megye területe 3337 négyzetkilométer, ami az ország összterületének a 3,6 százaléka. Vas megyében – 1996-os adatok alapján – 270 ezer 386-an laknak, ez az ország összlakosságának 2,7 százalékát teszi ki. Az országos tendencia Vas megyében is érvényesül, azaz csökken a lakossága. Mind a lakosság számát, mind pedig a terület nagyságát tekintve Vas a tizenhetedik az ország megyéinek sorában. A megye népsűrűsége 81 fő/négyzetkilométer, ezért Vas az ország ritkábban lakott területeihez tartozik. A központon kívül egyetlen településen sem él húszezernél több ember. A legkevesebb lakosú település pedig Nemesmedves, ahol 22-n élnek.
Vas megyében 1996-ban 2 645 gyermek született, valamint 3 906 halálozást regisztráltak, így a természetes szaporodás, illetve fogyás – 1261 volt. A magzati veszteségek száma összesen 1653, a terhességmegszakítások száma pedig 1312 volt Vas megyében. A halálozási okok között a keringési rendszer betegségei követelték a legtöbb áldozatot, 2 042-en haltak meg ezen betegségek következtében. A halálozás okai között második helyen szerepelnek a különböző daganatos megbetegedések, melyek összesen 978 esetben követeltek emberéletet. Vas megyében 1996-ban 53 fő – 45 férfi és 8 nő – követett el öngyilkosságot.
Vas megyében 1996-ban 1 212 házasságot regisztráltak, 135-tel kevesebbet, mint 1995-ben. Az újraházasuló párok száma 151, a válások száma 437 volt. Leggyakrabban a 30–39 év közötti párok bontják fel házasságukat.
Számos emlék maradt fenn a megye területén a római uralom idejéből. Claudius Tiberius császár alapította Savariát, a későbbi Szombathelyt. A honfoglalás idején Bulcsú törzse telepedett itt le, s a XI. század derekára jött létre a nyugati határmegye, melynek központja Vasvár lett. Innét származik a megye elnevezése. A következő néhány évszázad folyamán a német császárok és a magyar királyok felváltva birtokolták a területe, majd Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a vármegye felszabadult III. Habsburg Frigyes uralma alól 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány hősies küzdelemben visszaverte a Kőszeget fenyegető török sereget. 1644-ben Szentgotthárd közelében zajlott az a csata, mely után a vasvári béke megköttetett. Az 1867-es kiegyezés után gyors ütemben indult meg a polgárosodás. A trianoni békeszerződés következményeként Vas vármegye 1707 négyzetkilométert veszít korábbi 5036 négyzetkilométeres területéből. A rendszerváltozás után számos világcég telepedett meg Vasban, melyek nagy mértékben hozzájárulnak a térség lendületes fejlődéséhez.
Az 1990-es választásokon nyolcvan és kilencvenöt százalékos részvételi arányban járultak az urnákhoz a szavazók a megye nyugati és déli részén, míg a gazdaságilag egyértelmuen fejletlenebb keleti (Sárvár-celldömölki) részen sokkal kisebb (hatvanöt-hetven százalékos) volt az aktivitás. 1990-ben országosan is egyedülálló volt a szabaddemokraták győzelme a megyében és csupán a sárvári-celldömölki területen nyert az MDF jelöltje. Négy évvel később az egyéni választókerületekben ismét fényesen szerepeltek a liberálisok, ám Sárváron ismét nem SZDSZ-es diadalmaskodott: Szocialista politikus volt a befutó. A listás választások azt tükrözik, hogy a szabaddemokraták 1994-ben elvesztették vezető pozíciójukat, a versengésben a baloldal jelöltjeli, ha csak két tized százalékkal, de nyertek. A MSZP a szavazatok 25,8 százalékát kapta, az SZDSZ 25,6 százalékát. A szocialisták a négy évvel korábbi referendumhoz képest 18,2 százalékot javultak a megyében, míg a szabaddemokraták 4,4 százalékkal csúsztak lejjebb. A többi kis pártok közül a listákon az MDF a voksok 12,3, az FKgP 11,3, a KDNP 10,5, a Fidesz 7 százalékát szerezte meg.
Vas megye kistelepülésein ismét a független jelöltek arattak elsöprő győzelmet. A tízezer lakosnál kisebb városokban és falvakban a legtöbb egyéni mandátumot a kisgazdák, az ennél népesebb településeken a szocialisták szerezték meg. Az elmúlt években több településeken (Rönökön, Sömjénmihályfán, Cákon, Petőmihályfán) tartottak időközi választásokat a község első emberének önkéntes távozása miatt.
A helyhatósági választásokon a megszerezhető negyven helyből tizenkettőt a szocialisták, nyolcat a szabaddemokraták kaptak, a kereszténydemokraták és a kisgazdák egyaránt hét-hét helyhez jutottak. A Fidesz és az MDF három-három mandátumot kapott.
A vasi politikai élet furcsasága, hogy a választások után a kereszténydemokraták jelentették a mérleg nyelvét. Mivel a megyei közgyűlésben a kormánykoalíció és az ellenzék egyformán 20-20 helyet kapott, ezért a közgyűlés elnökének megválasztása csak a KDNP szavazataival volt lehetséges. Az elmúlt években színre lépett a Polgári Együttműködés nevű frakció. A megyei közgyűlésben nagyrészt a Fideszből kilépett képviselők alkotják ezt a frakciót, míg a megyei jogú város közgyűlésben a független, MDNP- és a Fideszes képviselők összehangolt tevékenységének színhelye a Polgári Együttműködés Frakció.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir