204Keresztelő-Szent-János egyházának társaskáptalana.
A keletkezését elfedő homály. – Első feltünése. – Birtoklásának történeti nyoma. – Ismeretes tagjai.
Ki, mikor s mely különös czélra alapitá? oly kérdések, melyekre történeti emlékeink még eddig nem adtak feleletet. 1472. május 8-án hallunk róla először, midőn prépostja s kanonokjai emlittetnek; ekkor tehát már alapitása és szervezése bevégzett tény vala s igy keletkezésének első gyökérszálait néhány évvel előbb kell keresnünk.
Ekkor két egész évtizeden át a nagynevü Vitéz János ült Szent-László városának püspöki székén. Hogy Vitéz csakugyan törekedett Váradon s nevezetesen Szent-László király sirjánál egy uj káptalant felállitani, de törekvése meghiusult: azt tudjuk. Azonban ez alkalommal is megtörténhetett, mint annyiszor, hogy a meginditott cselekménynek mégis lőn eredménye, csakhogy más alakban. Az uj káptalan más czimmel, más rendeltetéssel ugyan és szerényebb alapokon, mint azt Vitéz tervezé, megalakult s Keresztelő-Szent-János káptalanának nevezteték.
Lehet, hogy a még ezután felmerülő adatok igazolni fogják azon sejtelmet, mely e káptalan alapitóját Vitéz Jánosban keresi. Feltünő az is, hogy mind az uj káptalan, mind Vitéz püspök neve: János, ami, ha nem a puszta véletlen müve, sokat jelent a középkorban, midőn a védszentek tisztelete annyira ki vala fejlődve, hogy, a ki oltárt, egyházat vagy monostort alapitott avagy legalább egy zászlót készittetett, sietett 205arra védszentje képét feltenni s alkotását önmagával együtt védszentjének felajánlani.
Az uj káptalan egy prépost s legalább nyolcz kanonokból állt; annyit emlit egyszerre egy alább idézendő oklevél, s hogy nem a kiskáptalanból alakittatott át, azt igazolja egy másik oklevél, mely a két káptalant s azok tagjait egymás mellett s egy időben hozza fel. Prépostja rendszerént a székeskáptalani prépost volt; ezt mutatja az egyetlen, rendelkezésünkre álló irott emlék, emellett szól ama körülmény, hogy külön prépostjáról sehol semmi emlékezet.
Egyháza épen ugy, mint a kiskáptalané, várbelinek neveztetik s ennélfogva kétségtelen, hogy a váradi várban, Szent-László székesegyházának közelében emelkedett.
Birtokairól szintén hézagosak a tudósitások, de annál érdekesebbek. Az 1554-iki adókönyv szerént a biharmegyei Bedő falu egészen Szent-János káptalanáé volt; ellenben az 1552-iki s a többi évek adókönyvei ugyanazon Bedőt a váradi nagyprépost birtokának mondják. Egy 1472-iki oklevél szerént Szilhalma-tája nevü birtoka is volt e káptalannak, nem falu, hanem csak puszta vagy dülő, mely szintén Biharmegyében, Derecske és Tépe között, talán ép ez utóbbi határán esett. Tépe szintén nagypréposti birtok, és igy már másod izben látjuk,
206hogy a Szent-János-káptalan s a váradi nagyprépost birtokai találkoznak. Egyébaránt Tépe 1421-ben még Kovári Pálnak birtoka, és csak később, Szent-János káptalanának alapitása korában juthatott a nagyprépost birtokába. Ha ehhez hozzá veszszük azon körülményt, hogy Szent-János káptalanának prépostságát rendszerént a székeskáptalani prépost viselte, azon sejtelemnek kell helyet adnunk, hogy itt is, mint fentebb a kiskáptalannál, a nagyprépost nevén álló birtokoknak legalább egy része eredetileg a Szent-János-káptalan birtokai valának s a káptalan prépostságával jutottak a nagyprépost kezére, kinek birtokában még a XIV-ik század végén sem látunk többet az egy Ürögd falunál.
E káptalan végsorsa ismeretlen, de 1554-ben, mint láttuk, még van róla emlékezet, de hogy léteztek-e akkor kanonokjai is? annak semmi nyoma. Utolsó, ismeretes kanonokja 1509-ben fordul elő.