208Szent-László király sirjának és Szent-István első vértanu egyházának társaskáptalana.
Keletkezésének hosszas nehézségei. – Fokozatos átalakulása. – Rendszabályainak intézkedései. – Hiteles-helyi joga s pecsétje. – Bezárja a püspökség középkori történetét.
A terv Szent-László király sirjának tiszteletére külön káptalant alakitani, mint láttuk, V. László királytól ered; de a terv megvalósitása csak félszázad mulva Kálmáncsehi Domokos püspöknek sikerült.
A sikert, ugy látszik, az hozta meg végre, hogy az első terven, mely II. István király ez ős alapitványának lényeges átalakitását czélozá, módositának olyképen, hogy eredeti jellegéből nem vetkőzteték ki egészen s mintegy csak uj elemeket olvasztának beléje.
Igy mingyárt czime is kettős lőn, az uj mellett megtarták a régit is: Szent-László király sirjának és Szent-István első vértanu váradelőhegyi egyházának káptalana. Eszerént csak csak a «konvent» elnevezés, melylyel e korban nálunk már kizárólag a szerzetesek éltek, maradt el.
Első prépostjának megválasztásánál szintén figyelemmel voltak a monostor eredeti, szerzetesi jellegére, s első prépostja: Kornis Benedek neve előtt ott áll a «frater» szerzetesi jelző; de kanonokjai már világi papok, mert rendszerént nem a monostorban, hanem benn a városban «házakban» laknak. Végre mind a prépost, mind a kanonokok tevékenysége nem szoritkozik kizárólagosan sem a Szent-László sirját rejtő székesegyházra, sem magára az ős monostorra, hanem megoszlik a kettő között.
209Később azonban szerzetesi jellegének utolsó emlékeztető maradványa is eltünik: utóbbi prépostjai már világi papok; ellenben uj, Szent-László czime nem tudja feledtetni a régit, végre is amaz borul feledésbe, s egy évtized mulva még hivatalos iratok is csak Szent-István káptalanának czimezik.
Alapitásának éve ismeretlen, de mert alapitója Kálmáncsehi Domokos, ki 1495-ben foglalta el Várad püspöki székét, és mert Osvát áldozár 1497-ben már mint ez uj káptalan tagja emlittetik: alapittatásának ideje az idézett két év közé esik.
Tagjainak száma is bizonytalan, de a préposton kivül legalább nyolcz kanonokja mindenesetre volt.
Az uj káptalan mingyárt megalakulása után jelét adá testületi önállóságának és szabályokat dolgozott ki, melyekkel hivatali kötelmeit, elüljáróihoz s a tagoknak egymáshoz való viszonyát, valamint birtokai.kezelését rendezé.
E szabályok szerént, melyek napjainkig fenmaradtak, először 210is minden uj tag esküt tesz, melylyel a váradi püspöknek és saját prépostjoknak engedelmességet fogad; a káptalan ugy erkölcsi, mint anyagi érdekeinek védelmére s a testületi szellem ápolására kötelezé magát. Ezután röviden előadva testületök s a kérdéses szabályzat keletkezésének 211történetét, mingyárt az első czikkelyben intézkedik kötelmeik teljesitésének módozatairól.
Nevezetesen, rendeli, hogy a kanonokok közől négy-négy, felváltva, két hónapig a szent-istván-hegyi monostorban lakjék, hogy itt 212a zsolozsmákat, az isteni tiszteletet végezzék, nevezetesen hétköznapokon a monostor jóltevőinek lelki nyugalmáért. Vasár- és ünnepnapokon az ajtatosságot a prépost tartja, s ekkor a többi kanonokok közől is rendeljen fel a prépost annyit, amennyit jónak lát. Akik lenn a városban 213laknak, tartoznak minden hajnalon a székesegyházban Szent-László király tiszteletére énekes misét tartani, azon valamennyien karingben jelen lenni. Aki elmarad, tiz denár birságot fizet.
A négy-négy tagnak folytonos bennlakását a monostorban azért is sürgeti, hogy legyen, ki az ország nemes lakosainak bevallásait, tiltakozásait stb. meghallgassa s a káptalani jegyzővel irásba tétesse. Szent-István előhegyi monostora ugyanis ős időktől fogva hiteles-helyi joggal birt, e jogot örökölte az uj káptalan is azon különbséggel, hogy a régi prépostság pecsétje helyett ujat nyert átalakulásának megfelelő körirattal.
A pecsét, mint a mellékelt metszet mutatja, kerek, mezejében Szent-István első vértanu szokott jelvényeivel: baljában pálmaág, jobbjában könyv; körülötte kettős vonal között a következő latin betüs felirattal:
S.......PHANI....RIS • D. • PMOTORIO WARADIEN...
(† Sigillum Capituli Sancti Stephani Prothomartyris De Promontorio Waradiensi.)
A kérdéses szabályzat intézkedik a káptalani birtokok kezeléséről is. A régi premontrei prépostság birtokai átmentek az uj káptalan 214tulajdonába, s e birtokok: Biharmegyében Asszonyvására, Győr, Prépost-Ősi, Pecze-Szent-Márton, Vadász, Harangmező, Almamező, Betfia, Farnos egészen; Cser-Ősiben, Keresszegen, Monostoros-Ábrányon részbirtokok, továbbá a malmokon, tizedek és kilenczedeken kivül Békésmegyéből s a Kis-Keresközből a tizedek negyede; tehát eléggé számos és terjedelmes birtokok, de jövedelmezőségök a káptalan megalakulásakor sok kivánni valót hagyhatott hátra. Legalább a kérdéses szabályzat maga igy nyilatkozik s ennélfogva rendeli, hogy a jószágok rendbentartására s a jövedelmek kezelésére a prépost és a kanonokok minden ujév napján dékánt válaszszanak, ki a választást elfogadni s a káptalan kezébe hüségi esküt tenni tartozik.
215E szabályzat keretében állott fenn a káptalan mintegy hetven évig. Történetének végét már ismerjük. 1557-ben a székeskáptalan feloszlatása után átvette a székesegyházat s abban az országos levéltárt, és kilencz éven át volt még folytatója a Szent-László királytól nyert magas feladatnak és szolgája a vidék jogi érdekeinek.
1566. márczius 18-án János-Zsigmond parancsára a biharmegyei Lőkösházán még birtokba iktatást eszközölt s erről a következő ápril 2-án, tehát csak öt nappal feloszlatása előtt, hiteles-helyi levelet is adott, melyet a mellékelt fénynyomatban ezennel bemutatunk.
216E levél Várad középkori egyházi testületeinek utolsó ismeretes műve s e levélben van Szent-István káptalanának utolsó nyoma. Vásárhelyi Mátyás, Szegedi Benedek, Babolchay György, Esztergomi 217Bonaventura, Érsek-Apáthy Kristóf kanonokok, kiknek nevei az oklevél alatt olvashatók, kénytelenek voltak megválni II. István király ős alapitványától s monostoruk fenn a Szent-István-hegyen, melyet Varkocs Tamás 1557-ben szintén felégetett, nem épült meg többé.