Benedek varadi, utóbb győri püspök.
Benedek varadi, utóbb győri püspök.
Benedek püspökről IV. Béla királynak 1248-ban kelt adományos leveléből értjük, hogy ő is az Osl-nemzetségből való volt.* A nevezett király, ugyanis, II. Osl fiának, Herbordnak adja a Dráván túl Zalavármegyében fekvő Raszinát egyebek közt azért, mert e helység előbb Benedek győri püspöké, Herbord atyjafiáé volt,* kinek halála után az a király kezébe került.
Árpádk. új Okmt. VII, 262. – Fejér, CD. IV/II, 31.
«Sub eisdem terminis .., quibus fratri suo bone memorie Benedicto quondam episcopo Jaurinensi» stb.
Volt ugyan Herbordnak Benedek nevű édes testvére is, de hogy itt nem ezt kell értenünk, azt alább, hol ezen, II. Oslfia Benedekről tárgyalunk, világosan megmutatjuk. Itt csak annak bebizonyítására törekszünk, hogy Benedek sokkal idősb volt Herbordnál s ennélfogva valószinűleg csak nagybátyja, vagyis I. Osl ispán fia lehetett.
Herbord IV. Béla királynak játszótársa volt, tehát vele egy időben 1206 körül születhetett. Ellenben Benedek már 1225-ben esztergomi olvasó-kanonok, mely tisztét 1231-ig szakadatlanul betölti.* Tehát tanult, az ügykezeléshez értő papnak kellett lennie, minthogy ő szerkesztette és adta ki az esztergomi székes káptalamtól, mint hiteles helyről kikerült okiratokat, s ő volt a papjelöltek oktatója. Ő neki meg kellett érdemelnie állását, mely nem volt sine cura; fiatalon tehát oda nem juthatott. Erre mutat az is, hogy midőn, megürült a váradi püspökség, a váradi kanonokok egy része őt választotta meg püspökének, a kalocsai érsek, mint mexopolita e választást megerősítette, és Benedeket – mihez kétség nem fér – föl is szentelte. Az időben, tudniillik, még nem volt szükséges, hogy a pápa erősítse meg a suffraganeusokat is.
Benedek esztergomi olvasó-kanonok emlékezetét találjuk: Knauz, Monum. eccl. Strigon. I, 256. 261. 273. – Fejér, CD. III/II, 485. 490. VII/V, 568. – Árpádk. új Okmt. I, 257. VI, 460. 488. – M.Tört.Tár, IX, 99.
Rómában azonban nem őt, hanem bizonyos Primogenitus nevű pápai subdiaconust, kit a váradi káptalan egy más töredéke választott; pártoltak;* és IX. Gergely pápa nehány elégületlen 159s ezért javadalmaiktól megfosztott, váradi kanonok rosszakaratú informatiója alapján Benedeket kiközösítettnek, a püspökségre alkalmatlannak, becsempészettnek, világi hatalommal fölerőszakolt egyénnek nevezi ugyan, mindennemű vizsgálatot indíttat ellene, perbe is fogatja, de fiatalságot nem vet szemére.*
Ezen Primogenitus kellő jellemzésére szolgál, hogy noha Várad szinét is alig látta, engedélyt kért és kapott, hogy a váradi egyház terhére százötven márka ezüst kölcsönt köthessen. (Theiner, Monum. Hung. I, 149.)
Theiner, Monum. Hung. I, 148. – Katona, Hist. Crit. V, 607. – Fejér, CD. III/II. 307. IV/I, 38.
Mindezek daczára Benedek szakadatlanúl betöltötte püspöki hivatalát,* és mint egyházi főúr is teljesítette a haza iránti kötelességét. Mikor a tatárok az országba törtek, zászlóaljával sietett a király sajói táborába. Útjában tatár csapatokkal találkozván, ezek egyikét megverte, de másika azon csellel, hogy embervázakat kötött vezeték-lovakra, visszavonulásra birta a püspököt. Kisvártatva aztán nehány katonát gyűjtvén, átkelt a Dunán és menekült.*
Benedek mint váradi püspök előfordul 1231-től 1343-ig a következő helyeken. Árpádk. új Okmt. I, 292. 303. VI, 519. 521. 549. 551. 569. VII, 116. 133. XI, 234, 257. XII, 689. – Fejér, CD. III/II, 231. IV/I, 293.
Rogerius mester Siralmas Éneke. (Abday ford. 14. 1.)
Primogenitus idöközben meghalt ugyan; IX. Gergely pápa mind a mellett meghagyta az esztergomi érseknek, hogy Benedeket, «ki váradi püspökként viselkedik», Rómába idézze, a javadalmaiktól megfosztott váradi kanonokokat pedig azokba visszahelyezze.*
Theiner, Monum. Hung. I, 177. – Fejér, CD. IV/I, 183.
Benedek püspök, úgy látszik, engedett a pápa hivásának, s ennek köszönhette, hogy a szent-szék őt minden megszorítás nélkül elismerte váradi püspöknek. Mit onnan tudunk, mert midőn 1242 elején a győri kanonokok egyhangúlag őt választották meg a győri egyház püspökének, a pápa a megválasztottat váradi püspöknek czímezi, és pedig olyannak, «ki az egyházi és világi ügyekben egyaránt körültekintő, dicséretes élete és társalkodása miatt Isten és emberek előtt kedves, a miért kioldja őt azon kötelékekből, melyek a váradi egyházhoz fűzik és áthelyezését a győri püspökségbe helybenhagyja.*
Theiner, Monum Hung. I, 186. – Fejér, CD, VII/V, 262.
IV. Imre pápa e megerősítő levele 1243. évi július 11-én kelt, a meddig Benedek váradi, egyúttal megválasztott győri püspöknek czímeztetik.* Mint csupán győri püspökkel 1244- és 1245-ben találkozunk vele. Ez utóbbi évben azonban meg is halt, mert 1245. évi decz. 12-én már Adolfot nevezik utódjának.*
Árpádk. új Okmt. VII, 133. XII, 689. – Fejér, CD. IV/I, 293.
Árpádk. új Okmt. VII, 156. 264. XI, 340. – Fejér, CD. IV/I, 388.
* * *
1307-ben az «Osl-nemzetségbeli» Keserű András és fia Jakab eladják Sövegd nevű, biharmegyei birtokukat a Tetétlen testvéreknek.*
Az orsz. ltárban, Acta neo-regestr. 1860. csomag, 68. szám, 105. lap.
Mint szakadt az Oslok ez ága Biharba? arról eleddig fölvilágosításunk nincs. Bunyitay Vincze* azt véli, hogy Benedek püspökkel jöhetett oda, és hogy az 1236-ban élt Keserű Péter, úgy lehet, szintén az Osl-nemzetségből való. Ez okon tűztük Benedek püspökhöz az Oslok e töredékét.* – Lehet azonban, hogy a szóbanforgó Keserű András a János-ági András, kinek szintén van Jakab nevű fia.
A váradi püspökség tört. III, 250. 299.
A Keserűk Gibárd nevű valkómegyei helységtől vették előnevöket. Gibárti Keserű István volt Valkó vármegye követe az 1505. évi rákosi gyűlésen. (Pesty; Eltűnt régi vármegyék, I, 290.) Nem lehetetlen a föntebbiek után, hogy e Keserűk is az Osl nemzetségéből valók, kik, mint tudjuk, Valkómegyében is birtokosok valának. De ez lehet teljesen alaptalan gyanítás is.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
