a) A Lengyéndiek.
a) A Lengyéndiek.
II: András király Bánk nádor idejében, tehát 1212–1213-ban, Batk fia Tamásnak, a Hevesmegyében fekvő, Lengyénd nevű földet adományozta. Tamás azelőtt Szepsin (vagy Szepesen?) kapott bizonyos lakatlan földet, melyet aztán, miután rajt akét nagy falut népesitett, a fennebbi Lengyéndért a királynak cserébe adott. Lengyéndnek egyik része Dorog helységgel volt határos; az adományozást András király 1216-ban erősíti meg.*
1 Árpádk. új okmtár, XI. k. 139., 215. 11.
1231-ben Batk lengyéndi birtokát végrendelkezés útján három fiára: Tamás, Merzsa és Szeped-re hagyományozta.*
2 Id. h. 238. 1.
Már most az a kérdés, hogy a három örökös közül ki folytatta a szorosabb értelemben veendő lengyéndi ágazatot?
Merzsáról majd meglátjuk, hogy más családokat; alapított Szeped, úgy látszik, a Vadásziak és Ivániaknak az őse, – a legnagyobb valószinüség tehát a mellett szól, hogy a Lengyéndiek Tamástól származnak. Összefüggő nemzedékrendi lánczolatot nem adhatunk ugyan, de a következő adatok mindenesetre segédeszközül szolgálhatnak egy idővel összeállítandó egységes tábla szerkesztésére:
72a) Lengyéndi Márton és Beden* 1297 június 5-ikén az egri káptalan területén tanuk minőségében szerepelnek. Az időszámítás szerint Tamás fiai lehettek.
1 Hazai oklevéltár 157. Beden úgy látszik sajtóhiba; helyesebb lehetne Bedeu = Bedő.
b) 1342 július 8-ikán Druget Vilmos nádor a következőket mondja:* Bechk fiai, György és Miklós, lengyéndi és szajlai birtokrészeiket valamely peres ügy következtében elvesztvén, a nádor ezeket a győztes ellenfélnek, Kellemesi Pósa fia, Miklós fia, Domonkosnak itélte oda; mivel azonban Lengyéndi Márton fia János és Lengyéndi István fia János e birtokokra vonatkozó kiváltási jogát érvényesitette, a nádor nevezett Lengyéndieknek fennebbi napon a kiváltási határnapokat kitűzi.
2 Anjoukori okmtár, IV: k. 240. 1.
Ez okiratból látjuk, hogy mind a három fél rokon. A Kellemesiekről majd lent lesz a szó; János és István pedig azért rokon a Bechk fiaival, mert ezek pervesztett birtokainak kiváltására jogot igényel és azt meg is kapja. «Bechk» pedig semmi esetre nem más, mint a már ismert Batk (Bothk) névnek a variácziója s úgy látszik, hogy az 1297-ben említett «Beden»-nel azonos.
c) Lengyéndi János fia Imre és Lengyéndi István fia János-nak a hevesmegyei Fancsal nevű birtokba történendő beiktatásakor Szúcsi János fiai,* Mihály, Miklós és László 1347 június 14-ikén ellenmondanak.
3 Anjoukori okmtár, V. k. 92. 1. Szúcsi Jákó fia, János, 1275-ben hevesmegyei birtokos. Fiai: István, Miklós, Mihály és László fajzati birtokukat még 1328 előtt vesztik el.
d) 1413-ban a Lengyéndieket örökösödési perbe találjuk belekeverve.
Erdőteleki Pelbárt, nejének Annának nevében, a hevesmegyei Lengyénd, Bátony és Fancsal nevű birtokokból anyai osztályrészt kért. Igényeit azzal támogatta, hogy nejének szülei: Gutai Miklós és Erzsébet, Erzsébetnek anyja, Baga pedig Lengyéndi Márton fia, János-nak a leánya. Azonkivül arra is hivatkozott, hogy Lajos király nevezett Erzsébetet, Lengyéndi Márton fiainak, István,* Tamás és Jánosnak leányaival, Kata, Katina és Ilonával együttesen rokonaik: néhai István esztergomi őrkanonok, György egri éneklőkanonok* és Imre pálosi szerzetesnek lengyéndi, bátonyi és fancsali birtokaiban fiusitotta. Az alperesek, a) Lengyéndi Kilián fia, Péter fiai, Miklós és István; b) Lengyéndi Pál, fia, István és c) Verebi Péter (al)vajda fia, Pál azzal védekeztek, hogy Baga leányát, Erzsébetet és rokonait a három pap birtokában, igaz, hogy fiusitották, csakhogy nevezett Erzsébet Gutai Miklósnak a neje); Erzsébetnek t. i. .. anthrenewi (valószínűleg Latrántrévi) András volt a férje, maga Erzsébet pedig örökösök hátrahagyása nélkül halt meg. Alperesek állitásuk bebizonyítása czéljából többi között Batknak már ismert végrendelkezésére és Lőrincz fiainak 1296-ban történt, alább érintendő osztályos egyezkedésére hivatkoztak.*
4 Egy Lengyéndi István él 1390-ben. Temesm. okmánytár, I. k. 351. 1.
1 Előfordul 1371-ben, Fejér, Cod. dipl. IX/VI. 166. 1.
2 Árpádk. új okmtár, XI. k. 238. 1., XII. k. 598. 1.
Az itt emlitett Lengyéndiek kétségkívül Batknak férfiágon utódai; a Verebiek azonban valószinüleg csak anyai ágon jutottak a vitás helységek birtokába.*
3 Vereb vagy Verebély, nógrádmegyei helység, melynek első tulajdonosa, Verebi Zakariás fia Henthe, 1227-ben neje, Száth (= Zách) nb. leány révén a nógrádmegyei Hartyán helységben birtokrészt kap. U. ott, VI. k. 455. 1.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
