b) A (Felső-) Vadásziak, Ivániak és Lakiak.
b) A (Felső-) Vadásziak, Ivániak és Lakiak.
Fent láttuk, hogy Batk 1231-ben lengyéndi birtokát három fiára, Tamás, Merzsa és Szeped-re hagyta. 1296 január 10-ikén pedig arról értesülünk, hogy Lőrincz comes fiai: Chamaz, János, Szeped és Tombold, fivérüknek, Miklósnak fiával Miklóssal, Iván, Dorog, Vezekény, Füzes, Emberesd és Homokterenne nevű hevesmegyei birtokaikat maguk között felosztották.*
4 U. ot, XII. k. 599. 1.
E Lőrincz fia Miklós V. István alatt 1271 tavaszán a csehek ellen harczolván, Mosonynál súlyosan megsebesült. V. László alatt részt vett 1273-ban a győri ostromban, hol szintén megsebesült;1274-ben jelen volt a föveny csatában; utoljára hősieskedett 1278-ban a csehek 73ellen Morvaországban, hol számos ellenséget részint megölt, részint megsebesített. Mindezen érdemeinek elismeréseül megkapta IV: Lászlótól 127-ben a borsodmegyei Ormos, sz abaújmegyei Vadász, Gyanda, Che…, Demenyeföld és a hevesmegyei Vezekény nevű birtokokat, új adományozás czímén.* 1279-átől 1283 augusztus 5-ikéig Zólyommegyének ő a főispánja s ez időből a következőket tudjuk felőle; 1278 augusztus 16-ikán még csak mint Lőrinc fia, Miklós comes Szuhai János fiaival, Heym és Demeterrel együttesen a Csetnekiek és Bebekek őseitől ezeknek szuhogyi birtokát veszi zálogba 1279 augusztus 25-ikén még mindig csak comesként szerepel,* de már ugyanazon évben zólyomi főispán.* – 1280-ban megkapja az 1278-ban a morvamezei csatában szerzett érdemeiért IV. Lászlótól az abaújmegyei Jánostelki nevű birtokot;* 1283-ban pedig a birság czímén kezéhez jutott turóczmegyei Ujfalu nevű jószágot eladja;* 1283 augusztus 5-ike után elvész a nyoma. Zólyommegye főispánja 1285 óta a Katisz nb. Demeter. († 1312.)
1 Gr. Zichy cs. okmtára, III. k. 3., 4. 11.
2 U. ott, I. k. 41., 42. 11.
3 Árpádkori új okmtár, XII. k. 255. 1.
4 Gr. Zichy cs. okmtára, I. k. 44. 1.
5 Hazai okmtár, VI. k. 286. 1.; VIII. k. 227. 1.; Árpádk. új okmtár, XII. k. 255., 334., 364. 11.
Miklós főispán két fiút hagyott maga után: Miklóst és Lököst.
II. Miklósról már tudjuk, hogy 1296-ban nagybátyjaival az örökölt birtokokat felosztotta; azonkivül találkozunk vele még 1299 június havában, midőn Roland nádor előtt a bosodi megyei közgyülésen többrendbeli birtokügyeit előadja. Azzal vádolja t. i. Kurityáni Pál fiait: Lukácsot, Miklóst, Albertet és Lászlót, hogy nyárádi, ormosi és szuhogyi birtokain garázdálkodtak és hogy a nyárádi birtokához tartozó, a Szuha völgyében fekvő Buskföldet jogtalanul tartják elfoglalva. Pál fiai erre az állitották, hogy Lőrincz fia, Szeped comes (Miklós nagybátyja) ez ügyben már a király törvényszéke előtt akarta valamikor igényeit érvényesiteni, de hogy perét elvesztette; mindamellett kibékültek a felek, a mennyiben Miklós Buskföldet visszakapta és a Kurittyániak garázdálkodásait kártérités nélkül megbocsátotta. Második panasza Szuhavölgyi Sebestyén fia, vörös Jákó ellen irányult, a kiről azt állította, hogy szintén valamelyik birtokát erőszakkal tartja elfoglalva. Jákó védekezett ugyan azzal, hogy e birtokot volt urától, Miklósnak már elhalálozott atyjától kapta, de mivel állitását csupán Miklós iránti tiszteletből nem akarta esküvel bebizonyítani, jónak találta a vitás földet Miklósnak birtokába visszabocsátani.* II. Miklós esetleges utódait nem ismerjük.
1 Árpádk. új okmtár, X. k. 340., 341. 11. XII. k. 635–638. 11.
Lökösről, Miklós főispán másik fiáról, nevén kívül mit sem tudunk, és mivel fia László egyik alkalommal azt mondja, hogy atyjának halála után igen zsenge korban maradt vissza, joggal feltehetjük, hogy Lökös fiatal korban halt meg.
Lökös fia, I. László, legelőször tűnik fel 1323-ban,* midőn (Ajton nb.) szuhai Heym fiát, Lukácsot és az Ákos nb. ebek Domonkost a gömörmegyei Zubogy birtokra nézve tilalmazza; ugyanezt teszi 1325 július 25-ikén.* 1329-ben Jánostelki és vadász (máskép Miklósfalva) nevű birtokait határoltatja.*
2 Zichy cs. okmtára, I. k. 249. 1.
3 U. ott, 272. 1.
4 Id. m., IV: k. 624. 1.
1347 június 4-ikén örökösödési pere kezdődik Iváni Chamaz fia, Lőrinczczel, Iváni Lőrincz azt állította, hogy ő, mint Vadászi László (ez az első eset arra, hogy az okiratok így nevezik) nemzetségbeli rokona, annak birtokaira igényeket emelhessen és állitását azzal támogatta, hogy a köztük már történt osztályról a László kezében levő okiratok tanuskodnak. László azért, mert fia, László, jelen nem lehetett, halasztást kért, melyet 1347 szeptember 15-ikéig kapott s melyet később 1348 január 8-ikára kiterjesztettek; de mivel fia, László, akkor urának, Miklós választott esztergomi érseknek kiséretében a pápához utazott, újabb halasztást kapott 1348 öregebb László, hogy ő atyja halála után oly zsenge korban maradt vissza, hogy az esetleges osztálylevelek csakis a nála korosabb Chamaznál, Lőrincz atyjánál lehettek, mit Lőrincz azonban kereken tagadott. Hosszabb szünet után 74végre 1351 május 20-ikán Miklós nádor döntött ez ügyben, a mennyiben kimondta, hogy László nagyatyja, Miklós, zólyomi főispán a felmutatott okirati bizonyítékok szerint Ormos, Vadász, Gyanda, Vezekény, che… és Demenyefölde nevű birtokokat IV. László királytól saját érdemei és hűsége elismeréseül kapta és hogy Miklós rokonai ez adományozásban részesek nem voltak, – továbbá, hogy László nemzetségének ősi birtokainak jelenleg nem tulajdonosa és hogy ennek következtében sem Lőrincz, sem más rokona Miklós főispán szerzett birtokaira jogos igényt nem emelhet, a mibe Iváni Lőrincz bele is egyezett.*
1 Gr. Zichy cs. okmtára, III. k. 1–5. 11.
László 1359-ben saját és fiai, a két (II. és III.) László nevében óvást tesz az ellen, hogy a Rudabányaiak Ormos és Ujfalu nevű birtokait háborgassák.* Utoljára ráakadunk I. Lászlóra 1363 november 18-ikán, midőn egyik menyének hozományi követeléseit kielégíti.
2 Id. m. 152–154. 11.
Nejéről, Erzsébet-ről, nevén kívül mit sem tudunk.
Négy gyermeke volt: II. László, III. László, János és Katalin.
Katalin a Bogát-Radván nb. Monoki Jánoshoz ment férjhez. E házasságból Orsolya nevű leány született ki a Kaplyon nb. Czékei László fia, Lászlóhoz ment férjhez. Orsolya 1406 június 20-ikán már özvegy és nevezett napon Perényi Imrét arról nyugtatja, hogy anyai leánynegyed és nagyanyai hitbér és hozomány fejében tőle pénzbeli kielégítést nyert, a mit Orsolya fia, Czékei György, 1408 április 28-ikán tanusít.*
3 Id. m. V. k., 451., 535. 11.
I. László fiainak egyike, László 1363 november 18-ikán már nem él. Özvegye, Ratold nb. Putnoki Rajnald leánya, Anna, akkor már Hanva nb. Szkárosi Andrásnak neje, nevezett napon első férjének atyját, Lökös fia, Lászlót, a hozománya megváltása fejében kifizetett 150 aranyforintról nyugtatja.* – A valószínűség a mellett szól, hogy e László ugyanaz, ki 13471348-ban Miklós esztergomi érsek kiséretében Rómába utazott. (L. fent.)
4 Id. m. III. k. 218. 1.
A másik Lászlóról épen oly keveset tudunk, mint fivéréről, I. Jánosról. Erről csak azt találom, hogy 1369-ben a Ratold nb. Putnoki Mihály ellen valami pöre van.* I. Jánosnak öt fia volt: Zsigmond, IV. László, II. János, Imre és Péter.
1 Fejér, Cod. dipl. IX/VI. k. 151. 1.
Vadászi László fia János fiai: Zsigmond, László és János 1381 augusztus 5-ikén Laki Sinkát (= Simont) és Bekét gyandai birtokuk elfoglalásától tilalmazzák;* ugyanazt teszik 1387 november 14-ikén Vadászi János fiai: Zsigmond, Imre és Péter.*
2 Gr. Zichy cs. okmtára, IV: k. 196. 1.
3 U. ott, 340. 1.
1392 június 5-ikén László fia, János fiai: Zsigmond, Imre és Péter már a «Felvadászi» névvel élnek.*
4 U. ott, 495. 1.
Imre részt vett 1403-ban Debrői Istvánnak Zsigmond király elleni felkelésében és 1403 közepén vagy végén örökösök hátrahagyása nélkül halt meg, mire a király 1403 november 5-ikén Vadász, Jánosdi (Abaújmegyében), Balázsháza, Ormos, Nyárád, Tövisses, Kelecsény (Borsodmegyében) és Németmező (Hevesmegyében) nevű birtokait Perényi Imre pohárnokmesternek adományozta.*
5 Id. m. V. k. 346., 459., 368. 11.
Zsigmond többi fivérének sorsát nem ismerjük.
Az eddigiekből a következő tűnik ki:
1. A (Fel) Vadásziak kétségkívül Batk utódai.
2. Az összeköttetési kapcsot a szeped név képezi. Tudjuk, hogy Batk fia Szeped 1231-ben él és hogy Lőrincz fia Szeped 1296-ban néhai Miklós zólyomi főispán fivéreként szerepel. II. Szeped tehát valószínűleg I. Szepednek az unokája.
3. Miután Miklós, zólyomi főispán, a Vadásziak őse, több izben az Ajton nb. Szuhaiakkal együttesen a szuhogyi birtokügyben szerepel, majdnem biztosra vehetjük, hogy ez együttszereplés a közös nemzetségbeli származásnak kifolyása, és hogy ennek alapján nemcsak a Vadásziak, hanem a velük nemzetségileg rokon Ivániak és Lakiak is az Ajton nemzetséghez tartoznak.
A Lakiak-ról t. i. a következőket tudjuk:
75Lőrincz fia, II. Szeped, Miklós zólyomi főispán nagybátyja, 1296-ban az iváni, dorogi, emberesdi, homokterennei, füzesi és vezekényi (hevesmegyei) birtokokból kap részt; 1299-ben azt mondják róla, hogy a buskföldi (helyesen talán Batkfölde) jószág ügyében pörösködött s hogy pörét elvesztette volt. 1350 május 28-ikáról pedig a következőket olvassuk:* Szeped fiának, Mihálynak, három gyermeke volt: Laki Miklós, Laki Péter és Anna; ez utóbbinak a férje, «Gór» András fia: Terperi Miklós, Miklós egri püspöknek tisztje.
Anjoukori okmtár, V. k. 381. l.
Mihály gyermekei, valamint fennebbi Szeped fia Tamás fia, Simon és Wekes (ez csak Beke!) fiai néhai nagyanyjuk leánynegyedi illetősége fejében, Aba nb. gereven fia, Mihály fia Pétertől 160 mk. kassai garast és a hevesmegyei Gyanda nevű birtokot kapták. Laki Miklós már most azért, mert Anna a pénzösszegből őt illetett részét fivéreinek átengedte, fennebbi napon saját és fivérének, Péternek, gyandai birtokrészét Annának engedte át.
Miután az erről kiállított okiratot Mátyás király 1486 november 10-ikén Verebi (Verebélyi) György kérésére átírta és a Verebiek 1413-ban a Lengyéndiek rokonaiként szerepelnek, kétséget nem szenved, hogy a Lakiak (Lak nevű hevesmegyei helység még 1377- és 1447-ben is fordul elő),* őse Szeped a Vadásziak ősének nagybátyjával azonos.
2 Csánki, Hunyadiak kora, VI. k. 66. 1.
Az Ivániak-ra vonatkozólag megjegyzendő, hogy Chamaz 1296-ban az ismert osztályozáskor szerepel és hogy fia, Iváni Lőrincz, (1347–1351), a Vadásziak nemzetségbeli rokonának nevezi magát.
Az Ivániak 1426-ban a hevesmegyei Iván, Ujfalu, Szuha és Füzes helységekben birtokolnak; később birtokosokul feltünnek ismét: 1441-ben Szuhán és a Ratold nb. Pásztóiaktól zálogban, Pásztó egy részében; 1463-ban megint Szuhán és (Nád) Újfaluban.*
3 Id. h.79 1.
Az eddigiek alapján (Batk fia, Szeped fia) Lőrincz utódainak nemzedékrendje a következőleg alakul:
Batk 1231; Tamás 1216–1231 valószínűleg a Lengyéndiek őse; I. Szeped 1231 ?; Lőrincz; Merzsa 1231 a Kendiek és Kellemesiek őse; Vadásziak; Ivániak; Lakiak; I. Miklós 1271–1283 Zólyommegye főispánja 1279–1283; Chamaz 1296; Iváni Lőrincz 1347–1351; János 1296; II. Szeped 1296; Tombold 1296; Tamás; Simon 1350; Mihály; Beke; Fiak 1350; II. Miklós 1296–1299; Lőkös; Miklós 1350; Péter 1350; Anna 1350 (– Terperei András 1350); Vadászi I. László 1323–1363 (– Erzsébet); II. László 1347–1359 † 1363 előtt (– Ratold nb. Putnoki Anna, 1363-ban Hanva nb. Szkárosi András neje); III. László 1359; I. János 1469; Katalin (– Bogát radván nb. Monoki János); Zsigmond 1381–1392; IV. László 1381; II. János 1381; Imre 1387 † 1403; Péter 1387–1392;
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
