Báró Petrichevich Horváth Emil: A Petrichevich-család naplói. Petrichevich Horváth Lázár (1837–38, 1845–50). Báró Petrichevich Ho…
Báró Petrichevich Horváth Emil: A Petrichevich-család naplói. Petrichevich Horváth Lázár (1837–38, 1845–50). Báró Petrichevich Horváth János (1848–59), Petrichevich Horváth Károly (1776–1808) naplója. Második rész. III. kötet. Budapest, 1941. XXXII + 162 l.
A romanticizmus hatása alatt a XVIII. és XIX. században keletkezett naplók történeti szempontból sokféle vonatkozásban felhasználhatók, részben mert íróik többnyire az előkelőbb közéleti szereplők sorából kerültek ki és így maguknak is nagy szerepük van a kor történetében, részben pedig azért, mert ezeket a naplókat nem minden esetben szánták a nagy nyilvánosságnak és így hangjuk közvetlenebb, az események feltárásában pedig őszintébb.
A Petrichevich Horváth-család három tagjának a kötetben közölt naplói, ha éreztetik is magukon a kései romanticizmus hatását, keletkezésüket nem tulajdoníthatjuk teljesen a kor divatjának, mert a család korábban élt tagjaitól már a XVI. századtól kezdve maradtak fenn naplók és így a közölt naplók keletkezése a családi tradiciókkal is erős összefüggést mutat.
Lázár töredékes naplóinak itt közölt első része, az 1837–1838. évi, nagyrészt pesti és bécsi tartózkodásának eseményeit írja le, telítve politikai és irodalmi eseményekkel. Nagyműveltségű írójuk, aki korának egyik jelentős irodalmi tényezője volt, a maga személyében mutatja irodalmunk fejlődésének egyik eredőjét, mely nem a népi nyelvre, hanem tisztán külföldi hatásokra akarja gyökértelenül felépíteni a magyar irodalmat. Célja nem is a magyar népnek való írás, hanem tisztán csak a felsőbb osztályok romantikus világban élő tagjainak Nyelve ennek megfelelőleg naplójában is idegen szavakkal tömött, a nép nyelvét nem ismerő, nyelvújítási kiforratlan egyveleg. A magyarságot durvának tartó kozmopolitizmusa mellett azonban néha némi érdeklődést is mutat a politikai események iránt, azonban ez is nem a magyarság sorskérdéseinek megértéséből, hanem inkább személyes barátságból fakad. Széchenyi Istvánról több helyen valósággal rajongással emlékezik meg, nagyrabecsüli Wesselényit is, a nélkül azonban, hogy politikai küzdelmük mélyebb nyomot hagyna lelkében. Naplójának második töredéke, mely tulajdonképpen későbbi kidolgozásra szánt vázlatos feljegyzés, a magyar szabadságharc alatt tett keleti utazásának eseményeit tartalmazza.
A második napló Petrichevich Horváth János altábornagy feljegyzéseit tartalmazza két részben. Az első az 1848. évi eseményekkel foglalkozik. Mint a magyar nemesi testőrség parancsnoka, az 1848. évi forradalmi időket Bécsben élte át, ahol alkalma volt bepillantani a politikai élet összes titkaiba. Nyugodt, megfontolt ítéletével fontos adatokat szolgáltat ezeknek a zavaros időknek történetéhez. Mint császári tiszt, a Habsburg-monarchia szempontjából ítéli meg az eseményeket, de elfogulatlanságát legjobban bizonyítják az V. Ferdinándról írt jellemző sorai. Szép magyar nyelve erős bizonyíték arra, hogy ez a fiatalkorától kezdve osztrák szolgálatban álló magyar mindenkor erős kapcsolatot tartott a magyar politikai tényezőkkel és ezeken keresztül a magyar kérdésekkel is. Az 1859. évi olasz hadjáratokról szóló németnyelvű naplórész szintén az értékesebb történeti forrásaink közé tartozik.
A harmadik rész, tulajdonképen nem napló, hanem Petrichevich Horváth Károlynak, atyja, Ferenc naplójához folytatásként fűzött, a személyével össze nem függő politikai eseményekre is részletesen kiterjeszkedő önéletrajza az 1776–1808 közötti évekről. Tanulmányainak, továbbá ausztriai és olaszországi tanulmányútjainak leírása után a napoleoni háborúkkal szakad meg a munka. Értékes megfigyelései mellett figyelemre méltó szép magyar nyelve is.
A fenti naplók a társadalmi és politikai élet eseményeit bőven tárgyaló részleteik mellett családtörténeti szempontból is becses adatokat szolgáltatnak. A szorosan vett leszármazási adatok mellett bő anyagot találunk, főleg Lázár naplójában a vagyoni és politikai tekintetben magasabb magyar réteg társadalmi életére is, melyek segítségével mult századközepi társadalmi életünk úgy szép oldalait, mint pedig kinövéseit tekintve, könnyebben megrajzolható.
A naplókban található adatokat a szerző jegyzetekkel kísérte, aminek következtében, a naplókban szereplő személyek megismerését és az események megértését igen megkönnyítette. A teljes megértést nagyban elősegítette a szerző az által is, hogy a munka elején közli a megértéshez és szükséghez kívánt terjedelemben a naplóíróknak életrajzát is. Az arányt azonban, nevezetesen Lázár terjedelmes és Jánosnak jelentőségénél szűkebbre méretezett életrajzát, nem találjuk helyesnek.
A Petrichevich-család naplóinak közlésével a szerző nagy szolgálatot tesz nemcsak a magyar, családtörténetnek, hanem a naplóírók közéleti szereplésének fontosságát tekintve a történetírás minden ágának. A szerző anyagi áldozatkészségének a naplók kiadásában történő szép megnyilvánulása csak a történetírás legteljesebb elismerését vonhatja maga után. A kiadvány értékét kétségtelenül nagyban növeli a bevezető soroknak és a naplókat kísérő jegyzeteknek teljes szakavatottsággal történt megírása is.
Fekete Nagy Antal.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
