Juhász Gyula: Egyedül
És hogy kemény kövektől zord az ut
És nincs, ki az utast estére várja
S a távolok lámpája is hazug.
És hull a köd és száll a mély ború
S halott lombot terít elénk az este
És koszorúnk mindszenti koszorú,
És e világon csöndes győzedelmünk
A szűz magasság, hol lelkünk lakik.
Milyen nyarak, milyen pompák és tájak,
Miket elhagytál! De már itt vagy, itt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir