Kölcsey Ferenc: BÚCSÚ B. . .TŐL

BÚCSÚ B. . .TŐL

Mégysz édesem, ah de elfeledni

Nem fogsz te, nem fogsz engemet,
Szent lánc köt engemet tehozzád,
Szent lánc köt hozzám tégedet.

Szelíd csenddel fog képzetidnek,

Miként az éjnek álmai,
Elébe tűnni képem, akkor
Lágy érzés töltse szívedet.

Remegjen könnycsepp is szemeidben,

Egy könnycsepp szenvedésimért,
Felém hozzák azt hűs zefirkék,
S enyhülni fognak kínjaim.

Majd érte sírhalmán anyámnak

Más könnyet öntök én neked,
Körűltem lengő szellemének
Lesírván szenvedéseink.

Ah, nyugta szent helyén komor bú

Nem vérzi már a szíveket,
Ah, nyugta szent helyén ha fognak
Nyúgodni fáradt tagjaim!

Sződemeter, 1809. október

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!