Kosztolányi Dezső: HITVES
és úgy követlek, mint sötét detektív,
a pesti utcán, a budai lankán,
kedves Ilonkám.
fáradt szemünk a semmiségbe réved
és ami jön, az oly hűs és komorló,
mint a koporsó.
a fönség és gyász reszkető árnyéka
s életre buzdítasz, halálra intesz,
mint ama hitves,
egy anya fájdalmával és mogorván
a sír hálószobáját nézi csendben
s szeme se rebben.
nő, kinek egy a szemfedő s a pólya,
titokzatos alvótárs, földi vágyban
s a hideg ágyban.
Rejtélyes, aki immár szomorúnak
mutatod arcod, húga te a búnak,
beszéld el, mi az élet szörnyü titka
és mi a kripta.
beléd fogódzom és kérdezlek itten,
hová megyünk mi, élet koszorúsa,
mélyszavu múzsa?
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir