Kosztolányi Dezső: VERÉS
kiket szeretek, édesek,
tirólatok dalol ma lelkem,
mely csupa jaj és csupa seb.
versz engem és ütöd urad,
én asszonyom, ha tompa délben
a hőmérőd lázat mutat.
ők a szelídek és a jók.
De görcs nekem, halál a jóság
és keserű és fáj a csók.
s kiket szeretek, vernek ők.
Mostan sötét kezüket áldom,
áldottak a nagyon-verők.
kisgyermeki, bús éjeken,
ő vert ilyen kemény ütéssel,
a nagy, a vak, a végtelen.
szeretni és nem heverés.
De most tudom, szeretni szörnyű,
szeretni az: verés, verés.
amint sose vert a harag,
verjétek értetek kiáltó,
könnytől fuldokló szájamat.
és hogy szeretni fájt nagyon.
Verjétek a jobb és bal arcom,
szívekkel verjetek agyon.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir