Madách Imre: A megváltó | Verstár - ötven költő összes verse

A megváltó

Ki hirdeté szabadságunk tanát?
Ki hirdetett testvér-szeretetet,
Hogy a nép hallá zengni szent szavát
És a bitorlott nagyság reszketett ?

Ha ember volt, ah úgy megistenűlt,
Ha Isten volt, le kellett jőnie
A nép közé, melyen nagy átok űlt,
Hogy átszenvedjen minden kint vele.

És szóla : "Néked egy világ jutott
Osztályba nép; ki zárt belőle ki?
Az ég helyettesül meg nem bizott
Nagyok, népem bitorló isteni."

De a nagyok azt mondák válaszúl:
"Minden pánt hulljon-e hát szerteszét?
Az Isten nem jár lázadt koldusúl."
S keresztre vonták a nép istenét.

Szél hordta el földünkről szent tanát,
Az istenember mennybe visszatért;
Az úr csak úr, a rab csak rab maradt
S a régiért új szenvedést cserélt.

Ha éhesen kivánja szent jogát,
Megváltójához küldik menten őt,
Közöttünk csak a véres kereszt maradt
Ijeszteni a jogkövetelőt.

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!