Szenci Molnár Albert: XLVII. ZSOLTÁR | Verstár - ötven költő összes verse

XLVII. ZSOLTÁR

T. B.
Háláadása az izráelitáknak,
az Istennek sokféle jótéteményiért.

1
No, minden népek
Örvendezzetek
És tapsoljatok,
Istent áldjátok,
Szép hangossággal
És nagy fölszóval.

Mert az Úr Isten

Nagy fölségében,
Ő királsága
És nagy országa
Kiterjed messze
Ez egész földre.

2
Hatalmunkba vét
Nagy sok népeket,
És megholdoltat
Sok pogányokat
Minékünk végre
Ő nagy ereje.

Minket ő fölvett

Örökévé tött,
Nékünk engedte
Ő kegyessége
Jákobnak tisztét,
Kit igen szeret.

3
Imé, az Isten
Szépen fölmegyen,
Nagy vigasságban,
Trombitaszókban,
Urunk fölmegyen
Nagy dicsőségben.

Énekeljetek

Az Úr Istennek
Zengő verseket,
Szép énekeket
Ez nagy királnak
Mint mi Urunknak.

4
Őnéki minden
Jól énekeljen,
Mert minden népek
Néki engednek,
Királyi székben
Ül nagy kegyessen.

Az fejedelmek

Őhozzá gyűlnek,
Mint Ábrahámnak
Istenét áldják
Alázatossan
Néki szolgálván.

5
Ez erős Isten
Úr mindeneken,
Népét megőrzi
És jól vezérli,
Nagy dicsősége,
Kinek nincs vége.

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!