Vörösmarty Mihály: (BÁRKI LEGYEN. . . ) | Verstár - ötven költő összes verse

(BÁRKI LEGYEN. . . )

Bárki legyen, bosszus nyelvvel aki sérteget engem,

Hallja miként értem vélekedése okát:

Oktalanúl titkolt vétked rám kenni merészled,

S kétszínűségem szülte gyanús kebeled.

Kétszínűségem láthatják mindenek, ámde

Titkolod és rosszúl titkolod a tiedet.

Ájtatos itt, úgy mondsz, de amott már csintalan, így hát

Kétszinű, rosszúl érted az ilyeneket.

Mert ha talám csendes vagyok itt, engem nem a törvény

Tilt meg, arra vezet szivbeli indulatom.

Csintalan, ámde sehol nem voltam, senkinek én még

Nem törtem be fejét, s kárt sem okoztam ugyan.

Hogyha rutúl habozó nyelved nem sértene, szóval

Sem volt szándékom sérteni másnak hirét.

Vétkeimet hát mért emlitted, nemde talán szent

Életet élsz, s akarod, hogy követője legyek.

Mentse meg az Isten ilyen követéstöl az embert,

Mert a jó rossznak igy követője leend.

Rút, cudar az s alacson lélek, aki mérgiből inti

Társát, s méltatlan rontja, gyalázza nevét.

Végre csak ezt mondom, kár volt egyszerre kiadnod

Minden erőd, eseted szánakozásra való!

Nem maradott máskorra, miként védelmezed híred

Vagy tám majd híred védeni tudja magát.

Véled-e, hogy titkolt vétked ha reám kened, elmúl?

Balgatag! Ellenző kímenetelre tekénts.

Pest, 1816

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!