Gyógyítók gyógytudománya
Gyógyítók gyógytudománya
Az 1825-ben megalakult Magyar Tudós Társaság, az 1837-ben létrejött Magyar Királyi Orvosegylet, majd az Orvosi Könyvkiadó Társulat, s a megindult orvosi folyóiratok is segítettek abban, hogy magas szintűvé váljon a honi orvoslás. Fogalmazhatunk így is: a semmelweisi eszmék, a Toldy Ferencek, a Bene Ferencek, a Hőgyes Endrék, a Bókayak, a Korányiak és Balassák időszaka ez, egy olyan kor, amely nemzetközi hírűvé tette a magyar orvoslást.
Híres magyar orvosok kézjegyei
Erdélyben 1717-ben nevezték ki az első főorvost, mégpedig Köleséri Sámuelt, jóval később, 1806-tól pedig a kémiai kutatásairól is híres Nyulas Ferenc töltötte be e posztot, pontosabban a protomedicusi hivatal vezetői tisztét, s Horvátországban is hasonló jellegű hivatalt állítottak fel. A királyi Magyarrországon a megyei főorvosi hivatalokat 1752-ben szervezte meg az uralkodó, s az 1770-ben kiadott egészségügyi jogszabály, majd az országos egészségügyi bizottság szabályozta e főorvosok, továbbá a sebészek, gyógyszerészek és bábák kötelességeit, jogait. Itt csak 1786-ban jött létre az az országos főorvosi hivatal, amely, mint említettük, Erdélyben már 1717-től kezdve ismeretes volt, s az első országos főorvos Veza Gábor lett. Őt 1802-ben Schraud Ferenc, 1806-ban Pfisterer András, 1825-ben Lenhossék Mihály, 1841-ben pedig Stáhly Ignác követte.
A török hódoltság utáni időszakban Budán 1689-ben hoztak létre katonakórházat, Pesten pedig 1727-ben épült meg az invalidusok gyógyító intézménye. 1717-ben Budán jött létre az első polgári városi kórház, ez kapta 1846-ban a Szent János Kórház nevet. 1798-ban, elsősorban pestises betegek számára hozták létre a Szent Rókusról elnevezett kórházat, s az irgalmas rendiek Pozsonyban, Egerben, Pécsett, Vácott és Pápán is kórházat alapítottak. A Császárfürdő közelében épült meg 1808-ban a kegyesrendiek gyógyhelye, s az 1830-as évekre az ország kórházainak száma elérte az 56-ot, 1848-ra pedig a 72-t.
Az uralkodó arra is felfigyelt, hogy a higiéniás tudás tanítható, elterjeszthető, s 1793-tól az egyetemen a közegészségtant önálló tanszék keretében adták elő, amelynek első vezetője a már említett Schraud Ferenc lett, 1803-tól pedig Bene Ferenc volt annak professzora. Nem volt könnyű dolguk, hiszen tanítványaik sokszor emlegették a régi mondást: könnyebb egy falut lerombolni, mint szokásait megváltoztatni.
A vakcináció
Reformkori orvosi reformok
Nevüket kórház is őrzi
Az anyák megmentője
Századvégi üzenet
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
