Európa és Afrika partszegélyein
Európa és Afrika partszegélyein
A Kárpát-medence földje – a korábban egységes tömbnek tartott, legendás Tisia – különböző és igen érdekes fejlődéstörténetű részekből állt össze az elmúlt évtízmilliók során. Ki hinné, hogy a földkéreg azon darabját, ahol ma állunk, egykor, még a déli félgömbön trópusi óceán hullámai mosták? Ki hinné, hogy alföldjeink mélyén "ősi" hegységek temetődtek el, s hogy lábunk alatt olykor több kilométer vastag tengerüledék rejlik?
Jura időszaki, tenger alatt megszilárdult bazalt (ún. párnaláva) Szarvaskőn
Ha képzeletben bebarangoljuk Magyarország mai felszínét, a végeláthatatlan rónaságok mellett szelíd dombságokat, alacsony középhegységeket látunk, amelyek igencsak elütnek a Kárpátok és az Alpok hegységkeretétől. Évszázmilliókkal ezelőtt még egészen más volt a helyzet. Ahol ma síkság van, ott hegység lehetett, ahol hegység, ott nemegyszer tenger hullámzott; ugyanakkor ma egységes medencénk ősi földdarabjai egymástól akár több ezer kilométer távolságban, a déli félgömbön voltak. Európában viszonylag érdektelennek tűnő domborzatunk múltját tekintve éppenhogy az egyik legizgalmasabb: a földtörténeti ó- vagy előidő kristályospaláitól az egy-két millió éves bazaltokig, az érdekes ősmaradványokat rejtő mészkövektől a búzát éltető lösztakaróig szinte minden kor és minden kőzettípus képviselteti magát.
Az ország földje egységessé válásának, egyúttal a mai domborzat kialakulásának szempontjából az az elmúlt évtizedekben kiérlelt (ám részleteiben ma is egyre pontosított) felismerés a legfontosabb, miszerint a mai Magyarország földtani mélyszerkezete két, a Kárpát-medencéé legalább három kőzetlemez-töredékből az alpi hegységképződés részeként, az óharmadidőszakban állt össze. Egészen addig a Magyarország délkeleti részét alkotó Tiszai (vagy egy más értelmű, régi elnevezést megőrizve Tisia-) nagyszerkezeti egység Európai déli partszegélyéhez, északnyugaton az Észak-Magyarországi (vagy a Balaton római nevéről Pelso-) nagyszerkezeti egység Afrika északi partszegélyéhez tartozott. Hogy megértsük, miként kerültek mai, "fordított" helyzetükbe, először lapozzunk vissza a földtörténet régmúltjának vaskos oldalaira!
Földtörténetünk hajnala
Tengeri üledékek, ősmaradványok
A KÁRPÁT-MEDENCE LEMEZTEKTONIKAI TÉRKÉPVÁZLATA A HARMADIDŐSZAK ELŐTT KIALAKULT SZERKEZET-FÖLDTANI-RÉTEGTANI EGYSÉGEKKEL ÉS AZ AZÓ…
ORSZÁGUNK FÖLDJE LEMEZTÖREDÉKEKBŐL ÁLLT ÖSSZE AZ ÓHARMADIDŐSZAKBAN
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
