Tengeri üledékek, ősmaradványok
Tengeri üledékek, ősmaradványok
A földtörténeti középidő általában tengeri üledékképződéséről, az üledékes kőzetekben rejlő szép ősmaradványairól ismert. E megállapítás, ha más-más módon is (hiszen Európa és Afrika távoli partszegélyein voltunk) egyaránt igaz a későbbi Pelso- és Tisia-lemeztöredékre. Ugyanakkor ne feledjük, hogy ez az az idő, amikor ősi földjeink, főleg ami az afrikai partszegélyt illeti, egyre gyorsabban észak felé mozognak (az Egyenlítőt már a karbonban vagy a permben átlépik); ekkor történik, hogy a triászban szétnyíló hatalmas Pangea-öblöt, az óceánnyi Tethyst a középidő végére Afrika és Európa csaknem teljesen összezárja, üledékeit az alpi hegységrendszerré torlaszolja.
A triász időszak elején a Tisia-partszegélyen (például a későbbi Mecsekben) olyan, kezdetben még szárazföldi, majd sekélytengeri üledékek képződtek, amelyek a ma az (akkor még nem létező) Alpoktól északra fekvő területekéihez, a "germán triászhoz" hasonlóak. Afrikában a Pelso-partszegélyre viszont (a későbbi Dunántúli-középhegység építőköveiként) legnagyobbrészt az egyre mélyülő tenger "alpi típusú" üledékes kőzetei rakódtak. Itt egészen az alsó krétáig folyamatos üledékképződés folyt, némely mészkőhegységünkben helyenként többezer méter vastag, hiánytalan rétegsorral!
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
