19A GYŐRI PROGRAMTÓL A HÁBORÚ KEZDETÉIG 1938–1941
Németország gyors ütemű háborús készülődése a magyar vezető köröket is lépésre késztette. Szükségessé vált a korszerű honvédelem ipari, gazdasági alapjának létrehozása, az elavult fegyverzetű, rosszul felszerelt hadsereg felkészítése, a kor színvonalának megfelelő – vagy azt megközelítő – légierő, légvédelem és légoltalom kiépítése.
A honvédelem átfogó és viszonylag gyors fejlesztését 1938. március 5-én Győrben jelentette be Darányi Kálmán miniszterelnök. A „győri program” 20néven ismertté vált fejlesztési terv célkitűzéseit itt fogalmazta meg.
Hadi hadrend, 1938
|
|
Békehadrend, 1938
|
A) Repülődandár
|
|
|
5. önálló vadászosztály (ezred)
|
1/I. vadászosztály 1–3. szd.
|
2. vegyes bombázóezred:
|
2. bombázóezred:
|
2/I. éjjeli bombázóosztály 1–2.
|
|
változatlan
|
2/II. könnyűbombázó osztály 2–5.
|
|
változatlan
|
3. könnyűbombázó ezred:
|
3. bombázóezred:
|
3/I. könnyűbombázó osztály 1–3.
|
|
változatlan
|
3/II. könnyűbombázó osztály 4–5.
|
|
változatlan
|
B) Fővezérségközvetlen alakulatok
|
|
|
106. ö. vadászosztály 1–3. szd.
|
1/II. vadászosztály 4–6. szd.
|
109. ö. távolfeld. osztály 1–2. szd.
|
1. ö. távolfeld. osztály 1–2. szd.
|
101. futárraj
|
|
|
C) Seregtestekhez beosztva
|
|
|
I.
|
hadtest:
|
|
|
|
I. közelfelderítő szd.
|
|
változatlan
|
|
I. futárraj
|
|
|
II.
|
hadtest:
|
|
|
|
II. futárraj
|
|
|
III.
|
hadtest:
|
|
|
|
III. futárraj
|
|
|
IV.
|
hadtest:
|
|
|
|
IV. közelfelderítő szd.
|
|
változatlan
|
|
IV. futárraj
|
|
|
V.
|
hadtest:
|
|
|
|
V. közelfelderítő szd.
|
|
változatlan
|
VI.
|
hadtest:
|
|
|
|
VI. futárraj
|
|
|
VII.
|
hadtest:
|
|
|
|
VII. közelfelderítő szd.
|
|
változatlan
|
|
VII. futárraj
|
|
|
1.
|
lovasdandár:
|
|
|
|
VI. közelfelderítő szd.
|
|
változatlan
|
2.
|
lovasdandár:
|
|
|
|
II. közelfelderítő szd.
|
|
változatlan
|
3.
|
gépkocsizó dandár:
|
|
|
|
III. közelfelderítő szd.
|
|
változatlan
|
„A program fő összege egyezer millió, azaz kereken egymilliárd pengő volt. Ennek az összegnek közvetlenül, és részben közvetve honvédelmi célokat kell szolgálni, ideértve a légvédelem céljaira szükséges kiadásokat is… Körülbelül ötéves időszak ez, amellyel, mint a végrehajtás periódusával számolnunk kell …” A győri programot 1938 májusában az országgyűlés törvénybe iktatta. A törvény 600 millió pengő beruházást irányzott elő a hadsereg közvetlen fejlesztésére, 400 milliót pedig a honvédelem közvetett céljaira.
Több, a közelmúltban megjelent magyar szakkönyvben megtalálható a légierő fejlesztésére szánt összeg felhasználásának részletes leírása, ezért ezzel nem foglalkozunk.A katonai infrastruktúra fejlesztésére szánt összegen belül 30 millió jutott légoltalmi célokra. A győri program meghirdetése után Magyarország teljes erővel megindította az újrafegyverkezést, amelynek ütemét az 1938. őszi, müncheni egyezmény és az I. bécsi döntést követően a Felvidék magyar lakta területeinek visszacsatolása meggyorsította. A kézzelfogható közelségbe került további területi revízió a kisantant államok hadseregeivel azonos értékű és felszereltségű honvédséget követelt. Ezért 1939. február 25-én a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács elhatározta, hogy a fegyverkezési programot két év alatt, 1940. augusztus 1-jéig be kell fejezni.
A légierő rejtett időszakának az 1937-es év vetett véget, amikor is a kisantant államokkal való viszony alakulása nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar fegyverkezési egyenjogúság formális elismerése már nincs távol. Erre a jugoszláviai Bledben, 1938. augusztus 23-án került sor, és 1938. szeptember 28-án megjelent a rendelet a piros-fehér-zöld, ék alakú hadijel rendszeresítéséről a légierőnél.
A gépek törzsére, a feladatkört jelentő betű és a sorszám (V = vadász, B = bombázó, F = felderítő, G = gyakorló, I = iskola) ugyancsak ekkor került. A magyar légierők 1938. évi hadrendje a rendelkezésre álló erők csoportosítását is tartalmazza.
Ebben az időszakban a repülőszázadok általában kilenc gépből, a rajok pedig 3-4 gépből álltak. A bombázó-, illetve vadászosztályhoz max. 30; az ezredhez pedig 60 repülőgép tartozott. (Táblázatot lásd: 19. old.)