bocskor
bocskor: egyetlen darabból szabott talpú és felső részű, sarkatlan, elöl kerek vagy hegyes orrú, → bocskorszíjjal felköthető könnyű lábbeli, amely a talpat, a talp széleit és a lábujjakat védi. Anyaga lehetett kikészített bőr, de készítettek bocskort szőrösen hagyott, kikészítetlen bőrből is. Formája szerint lehetett: egylábas, tehát bármelyik lábra felhúzható, vagy féllábas (a Felső-Tisza vidékén), tehát a jobb és bal láb szerint külön formájú. – Elkészíthette mindenki saját maga is, de bocskormetélők is készítettek bocskorkaptafán. Amikor a középkorban a → tímárokat a → vargák háttérbe szorították, akkor a tímárok is készítették a legolcsóbb lábbelit, a bocskort. A hódoltság korában, amikor a csizmadiák szerepe került előtérbe a vargákkal szemben, akkor ezek is készítettek bocskort, sőt ezért a jogért a vargákkal perlekedtek is. Az alföldi magyarság a Kiskunságtól a Felföldig és a Nyírségig a kerek fejű, ráncos orrú bocskort hordta. Az Alföldön a Köröstől és a Kiskunságtól délre és a Dunántúl déli részén talpból és a lábujjakat fedő felső részből készült fedeles bocskort viselték. A Fekete-Körös völgyi magyarság az orrán fűzött, de tompa orrú telekes bocskort hordott. Ennél „telek”-nek nevezték a széleibe vágott füleket vagy lyukakat, amelyekbe a bocskorszíjat fűzték. A hódoltság korában úri viselet is volt a színes szironnyal (keskeny bőrszalag, → szironyozás), színes selyem vagy arany-ezüst hímzéssel ellátott felső részű és szíjazatú telekes bocskor. A bocskor viselete a 19. sz. derekától a magyarság körében rohamosan háttérbe szorult. Viselése a szegénység jelképe lett, ill. bizonyos munkaalkalmakra (pl. aratás) szorítkozott. Bocskort legtovább a magyar nyelvterület néhány keleti vidékén (Gyímes, Moldva) hordtak. Az I. világháború után elnyűtt csizmaszárból is készítettek bocskort. A bocskort néhány helyen, különösen a Tiszántúlon és a Kis-Sárréten – különálló szárral, az ún. habdával viselték a kanászok. Ha kilyukadt a bocskor, akkor egy tákot, kisebb – de oda nem varrott – bőrdarabot tettek belé. A bocskorba vászonból, télen szőrös bőrből vagy gyapjúszőttesből → kapcát is hordtak, néha szalmát is tettek a gyapjú- és a tetejébe tett vászonkapca közé. A bocskor szó eredete ismeretlen. Első említése az 1395 körüli Besztercei Szójegyzék másolatában fordul elő. – Irod. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Monumenta Hungariae Historica Scriptores, XI., Pest, 1863); Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században (I–III., Bp., 1879–96); Gönczi Ferenc: A göcseji s hetési népviselet (Népr. Ért., 1910); Ébner Sándor (Gönyey): Bocskorformák Csonka-Szatmár és Bereg megyében (Népr. Ért., 1932); Györffy István: Viselet (A magyarság néprajza, I., Bp., 1941–43).
Féllábas bocskor (Bodrogköz, századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum
Fedeles bocskor (Tolna m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum
Hegyes orrú bocskor (Ecsedi-láp, v. Szatmár m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum
Tompa orrú telekes bocskor, fűzőszíjjal (Mezőtárkány, v. Bihar m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Pákászbocskor (Ecsedi-láp, v. Szatmár m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum
Hegyes orrú női bocskor (Gyimesközéplok, v. Csík m., századfordulón) Bp. Néprajzi Múzeum
Hegyes orrú bocskor, kiszabott, félig kész és elkészült állapotban (Nagyecsed, Szatmár m., 20. sz eleje)
Székely bocskor; a kapcát a bocskorszíjjal a lábszárra erősítették (Lövéte, v. Udvarhely m., századforduló)
Gáborján Alice
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
