Apollón
Apollón – sokarcú görög istenség, Zeusz és Létó fia. Délosz szigetén született, az ikertestvére Artemisz volt. Felnővén első dolga volt bosszút állni a Püthón kígyón, amely várandós anyjukat üldözte volt. Ezüstíjáról küldött nyilakkal megölte a szörnyet, s ahol elföldelte, megalapította jósdáját, s Delphoinak nevezte el; ennek mindenkori jósnője a Püthia nevet viselte. Kíméletlenségének több tanújelét adta: anyja kívánságára lenyilazta Niobé gyermekeit, elevenen megnyúzta Marszüasz szatírt, és halálát okozta Leukipposz1nak. A trójai háborúban a védők oldalán harcolt, s ő irányította a végzetes nyilat Akhilleusz sarkának. Felesége nem volt, de halhatatlanokkal és földi nőkkel számos neves sarjat nemzett: Aszklépioszt, Laphithészt, Iónt, Arisztaioszt, Idmón2t, Anioszt, Linoszt, Milétoszt, Orpheuszt, Tenészt. Daphné és Drüopé1 ezzel szemben ellenállt az isten szerelmes ostromának, s Kasszandrát és Marpésszát (lásd Idasz) is hasztalan próbálta megnyerni; tragikusan végződött a szép ifjú, Hüakinthosz iránti szerelme. A rómaiaknál neve Apollo volt. Egyéb tetteire, kapcsolataira nézve lásd még Admétosz, Aiakosz, Alkathoosz, Hermész, Hümenaiosz, Khrüszész, Laomedón, Oresztész, Pan, Philammón, Phlegüasz, Sztaphilosz. – ~ szerepe sokrétű a görög istenvilágban. Korai gyógyító funkcióit fia, Aszklépiosz vette át, de megmaradtak elsőrendűen fontos adottságai, a jóslás és a bajelhárítás. Később bizonyos napisteni vonásai is kifejlődtek (gyakran használt mellékneve Phoibosz, azaz 'fényes'), és ezzel kapcsolatosan lett a jognak és törvénynek a védnöke. Istene továbbá a költészetnek, éneknek és zenének (lantjátéka az isteneket deríti jókedvre), s így a múzsák karának vezetője az Olümposzon, innen a Muszagetész melléknév. – A Homérosznak tulajdonított Apollón-himnusz az isten első ókori portréja; Hésziodosz az Istenek születésében említi néhány történetét. Aiszkhülosz Eumeniszek c. drámájában ő szerzi meg a felmentést Oresztésznek a vérbűn alól. Ovidius Átváltozások c. művében főleg a hozzá kapcsolódó szerelmi történetek hőseként szerepel. Kallimakhosz, majd az újkorban Shelley himnuszt, Keats ódát írt hozzá. – Az ókorból számos pompás szobra maradt fenn, főleg görög művek római másolatai (Belvederei ~, ~ a múzsák élén, Gyíkölő ~, Lanton játszó ~ ), valamint többszáz vázakép, dombormű és falfestmény. Az újkorban is sokan megfestették (Veronese, Lotto, Reni, Poussin, Jordaens, Domenichino, Tiepolo, Delacroix), Bernini és Rodin szobrot mintázott róla. – Lully és Mozart Apollo és Hyacinth címen operát, Stravinsky Apollón Muszagétész címmel balettzenét írt. 
II B2, III A3, IX D2, X A3, XII B2, XIII A3, XIV A2, XIV B2, XIV C3, XV D1
)
II B2, )
III A3, )
IX D2, )
X A3, )
XII B2, )
XIII A3, )
XIV A2, XIV B2, XIV C3, )
XV D1
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
