A szovjet és román légierő bombázóbevetései
A szovjet és román légierő bombázóbevetései
Könyvünkben nem tárgyaljuk részletesen a szovjet légierők Magyarország elleni bombatámadásait. Ezek ugyanis nem hadászati jellegűek voltak, eltérően az angol–amerikai bombázóktól, ugyanekkor ezeket csak a fronttevékenységgel kapcsolatosan lehetne tárgyalni, ez viszont már túlhaladja könyvünk terjedelmét, így ez egy újabb könyv tárgya lehet.
Az olvasónak azonban látnia kell, hogy a magyar területen lévő rombolások, városi, ipari, objektum károk stb. egy részét nem az angol–amerikai légi tevékenység okozta. Ezért kigyűjtve közöljük a főbb azonosítható bombázásokat, amelyek a szovjet légierő részéről a mai terminológia szerint harcászati-hadműveleti jellegűek voltak. 1944-ben a frontvonaltól számítva kb. 300 km-re terjedt a támadások határvonala, távolabbi bevetésekre ritkán került sor.
A magyarországi bombázások zömét az A–20 Boston gép változataival végezték, jóval kisebb számban szerepelt a Pe–2; Il–4; DB–3F; B–26 Marauder és B–25 Mitchell, ill. C–47B gép a szovjet légierők állományában. A frontrepülők nagyobb részt Il–2/3m gépekkel bombáztak. Az 1944. szeptemberi helyzet az alábbi:
A 2. Ukrán Frontot az 5. légi hadsereg támogatta (1100 db repülőgép), parancsnoka Gorjunov repülő vezérezredes. Ennek részét képezte az 5. gárda-csatarepülőhadtest és 3. gárda-vadászrepülőhadtest. 1944. IX. 6-tól 1945. januárig az alárendeltségében vetették be az 1. román repülőhadtestet, 174 repülőgéppel (parancsnoka Emanoil Jonescu tábornok). A román 1. repülőhadtest bombázóereje kb. 50 db He–111; Ju–88; Savoia S–79B gépből állt.
A 3. Ukrán Frontot a 17. légi hadsereg támogatta (965 db repülőgép) Szugyec repülő vezérezredes parancsnoksága alatt.
A 4. Ukrán Front harctevékenységét a 8. légi hadsereg segítette, parancsnoka ekkor Zsdanov repülő altábornagy volt. A 8. légi hadsereg alárendeltségében működtek a távolbombázó erők, így az 5. és 244. bombázóezred is, amely a legtöbb szovjet éjszakai bombázást végezte.
1944. szeptember 10. után a 8. légi hadseregnek rendelték alá a bolgár repülőosztályt, amely Dél-Dunántúl és Jugoszlávia felett 332 harci bevetésben vett részt, főleg vadászgéppel; bombázóerejükről nincs tudomásunk.
1944. december végétől esetenként bevetették a 18. légi hadsereg egyes egységeit, parancsnoka Golovanov légi főmarsall volt.
A beosztott 1. román repülőhadtest működésében 1944. VII. 23-tól IX. 6-ig lévő időszakra 990 bevetést, 2420 felszállással és 341 tonna ledobott bombaterhet adnak meg, főleg Észak-Erdély és a határ menti területek ellen, bár nyilvánvaló, hogy ezen időszakban még a román területen lévő német erőket is támadták.
A románok több bombázótípust alkalmaztak: He–111; SM–79B; ill. Ju–88; Ju–87D–3; –5; a vadászgépek: IAR–80; IAR–81; B–109G–4; G–6; G–14. A román hadijelentések 1944. IX. 7.–1944. XII. 31. közötti időszakra az alábbi helységek bombázását adják meg, közelebbi dátum nélkül: Kolozsvár, Szamosújvár, Apahida, Szamosfalva, Csucsa, Fülek, Losonc, Putnok, Rimaszombat, Rima, Salgótarján, Vanda, Szolnok, Barcika és Rimaszécs.
1944. IX. 7.–1944. XII. 31-ig a román repülőhadtest eredményeként 612 bevetést, 805 felszállással, 1335 óra repülőidőt és 74 tonna ledobott bombát közölnek, eközben 64 gépet elvesztettek. Az áthelyezés következtében 1945. I. 6-án kivonták az 1. román repülőhadtestet Magyarországról, és 1945. I. 20-ával Szlovákiába telepítették át. Az ottani bevetések során 1945. V. 8.-ig további 36 gép pusztult el.
Összesen: 1602 bevetést hajtottak végre, 3325 géppel, 415 tonna bombát dobtak le Magyarország területére.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
