436. MOZGÓ BIZOTTSÁG
436. MOZGÓ BIZOTTSÁG
Úgy halljuk, a színügyi bizottság néhány tagja jelenleg M.-Szigeten időzik, hogy végighallgassa Komjáthyék néhány előadását, főképpen pedig véleményt alkosson a színtársulat új tagjai felől.
Nagyon jólesik nekünk ez a lelkiismeretesség. Kedvünk volna szinte dicsekedni: íme, ilyen derék bizottsága legyen egy-egy városnak, mint nekünk!… Elutazik az ország szélére is, hogy kötelességét lelkiismeretesen teljesíthesse…
Mondom: kedvünk volna dicsekedni, de nincs hozzá elég merszünk.
Ne értsen félre senki. Én nem akarok Komjáthy ellen szólani. Komjáthyt pártolja nagyon a közönség, ergo nagyon meg lehet elégedve vele. Ebbe a dologba mindhiába szóltunk és szólanánk. De nincs is reá semmi szükség. Én színházi kérdésekben már egészen fatalista lettem, s hiszem szegény néhai Justh Zsigmond mondását: valahogy csak lesz, sehogy még nem volt.
De a színházi bizottságról már lehet beszélni. Sőt, ha nagyon őszinte akarnék lenni, azt mondanám: városi bizottság, tehát lehet ütni. Lévén a mi bizottságainknak állandóan olyan botlásai, melyeken magamféle okvetetlen és nyughatatlan emberek bátran nyargalhatunk, ha véletlenül nem akarunk karriert Debrecenben csinálni, vagy ha semmiképpen sem férünk meg a bőrünkben.
No de szóljunk hát egypár szót a fentebb tisztelt bizottságról.
Egyszer voltam olyan szerencsés helyzetben, hogy tanúja lehettem e bizottság ülésének.
A napirenden igen fontos tárgyak voltak. Nem volt köztük a három évben egyszer előkerülő színházbérlés, mert akkor tán hatnál több lett volna a jelenlevők száma. Mert – ha már elárultam – az ülésen bizony csak hatan voltak.
A tárgyak – ismétlem – fontosak, az ülésezők azonban szörnyen unatkozók. Talán kettő kivételével. A nevöket nem írom ki, legalább magát mindenik az egyiknek gondolja.
No hát ez a kettő sem tudott a tárgyak iránt érdeklődést kelteni.
Az ülésnek legkimagaslóbb s legnagyobb hatást keltett mozzanata egy középszerű szellemességű, de elég pikáns vicc volt.
A határozat pedig – százados viccel élve – az volt, hogy majd máskor határoznak.
Én, aki erősen hiszek első impresszióimban, már akkor megalkottam véleményemet az írásomban már többször tisztelt bizottságról.
Ezt a véleményt igazolta egész működése, de nem cáfolja meg a mostani szigeti útja sem, melyet én egyszerűen egy szépen kigondolt s jól sikerülhetett kirándulásnak tartok: semmi egyébnek.
De miért is volna más?…
A színügyi bizottság igazi debreceni emberekből áll, kik óvatosak és körültekintők.
Nem akarnak túlságosan nagy eredményt érni el, nehogy avval vádolják őket, hogy ők másokat akarnak példára serkenteni!… Vannak ám a remekül átalakított városházán olyanok is, kik annyit sem dolgoznak, mint egy színügyi bizottsági tag!…
Debreczen 1899. szeptember 5.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
