527. BIBLIÁS ASSZONY
527. BIBLIÁS ASSZONY
(A Szigligeti Színház premierje 1900. december 7-én. Operett. Antony Mars és Maurice Hennequin írták. Zenéjét Victor Roger szerezte.)
A mai előadásról valljuk be őszintén: jól mulattunk. A Bibliás asszony szerzői nem akartak mást. A színészek sem. Lehet, hogy kissé orfeuminak találtuk néhol a hangulatot, de azért sem haragudtunk magunkra. Forrai Ferike tapsot kért az előadás végén egy kupléban s nem babért. Nos, tapsot kaptak eleget. Ami a babért illeti, ejh, úgyis olyan kétes értékű valami az…
Minden színházba járó tudja, hogy a darab egy korhely királyon fordul meg. Párizsban a vivőr belga királyra ismertek a maga táncosnőjével. Ez mellékes egészen. Az ötlet kitűnő: akár Lipót adta, akár Milán király.
A bibliás asszony pedig (Forrai Ferike) egy ájtatos kis márkiné, akit Thea (Lányi Edit) ama bizonyos balett-királynő tanít ki, hogy miként hódítsa vissza őtőle a férjét. A kis szent aztán már a második felvonásban úgy hányja ég felé a lábait, hogy csupa gyönyörűség. Kitűnő figura a darabban – s Nyárai még kitűnőbbé tette – a Beauqueney hercegé, kinek a legfényesebb történelmi neve s a leglaposabb tárcája van a földkerekségén, ergo egy amerikai vörösrézkirály leánya kezére vadászik. Aztán Marechalné, kit legutóbb 1878-ban ölelt a korhely király, de a véletlen folytán igen alaposan visszaemlékezhetik e szerelemre.
Különben fényes teóriája van a szerelemről. A korhely királyt (Pintér) egy rettenetes zenekar üldözi egész első felvonás alatt. Bérczi a karmestere. Pokolian végzi a dolgát. Tapsolták a bandával együtt nagyon.
Méltóztatnak látni, hogy a darab meséjét nem tudjuk elmondani. Groteszk, mulatságos, fényes helyzetek és ötletek sorozata. A zene bájos Roger-muzsika, amit meg is fejeltek néhány betéttel.
A darab kitűnő rendezésben és előadásban került színre. A Pintér Imre érdeme, akit a második felvonás fényes rendezői ötletéért, egy gyönyörű élőképért ki is hívtak.
A szereplőket illetőleg: a címszerep ma nagy sikert jelentett Forrai Ferikének, ennek a nagyon bájos s máris a közönség kedvencévé vált kis szubrettnek. Nagyon szépen, művészien játszott, énekelt. A közönség valósággal ünnepelte.
Erdélyi – mint mindig – elegáns és ügyes volt a márki szerepében. Pintér korhely királya méltán tetszett. Igen jó volt. Nyárairól nem tudunk elég dicsérőt írni. Hercege kabinetalak. Ő maga pazarló módon ragyogtatta zsenialitását. Mintha meg akarta volna mutatni, hogy egy ilyen szerepből is mit tud csinálni Nyárai! Egy kupléja után szűnni nem akart a taps. Bérczi – mint jeleztük – a karmester szerepében keltett zajos derültséget. – Benkő Jolán pompás játéka mellett még primadonnasikert is aratott. Énekszámait megismételtették. Madas ügyes inasa tetszett, valamint a király két hallatlanul bamba inasa, kik igen ügyesen végezték a dolgukat. Lányi Edit Theája azonban nagyon gyönge volt. – Még csak szép sem. Énekszámai sem tetszettek, pedig betétképpen még a kadétkisasszony Yes-yes-yes kupléját is előadta. Tánca pedig nehézkes.
Batizfalvy ma is szép volt s ma is ügyetlen. Konstatáljuk, hogy a darab bevált. Színházi nyelven beütött. A közönség jól mulatott, s biztosan sokszor fog még mulatni rajta. Telt ház volt.
Szabadság 1900. december 8.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
