86. EGY KIS NAIVÁRÓL
86. EGY KIS NAIVÁRÓL
Annyi komoly, okos dolog között elfér vajon egy kicsi, apró hír egy kicsi naiváról?… Talán nem haragszik meg a mi közönségünk, ha ma nem írunk hírt a hamis borokról, ahelyett egy kis naiváról mondunk igaz mesét, egy kis naiváról, aki szintén hamis.
A kis naivának besúgja valaki, hogy egy bolondos gyerek őrülten beleszeretett, s naponta legalább öt verset ír hozzá.
A versek nagyon rosszak voltak, de a kis naivának mégiscsak hízelgett ez a költői imádás.
Várta hát nagyon a verseket s a szerelmi vallomást.
Várta sokáig, majdnem egy hónapig várta, de hiába. A trubadúr nem vallott szerelmet sem versben, sem prózában.
A kis naiva nagyon bosszankodott, alig várta, hogy találkozzék az élhetetlen imádóval.
A találkozás nem sokáig késett, s a következő párbeszédre adott alkalmat:
– Haragszom magára!
– Tudtommal nincs oka!
– De igenis van.
– ?
– Hiába néz, komoly okom van!
– Szíveskedjék szegény fejemmel tudatni.
– Hát… hát az mégse járja, maga… Sze… igen szerelmes már régen, és… és mégsem vall… mondta meg… nekem…
…Engedjenek meg, tisztelt olvasóink, ha a hamis borok helyett egy igaz mesét mondtunk el valakiről, aki szintén hamis, ámbátor naiva.
Debreczeni Hírlap 1899. március 2.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
