126. A MEGSZÁLLOTT PÁRIZS
126. A MEGSZÁLLOTT PÁRIZS
[Párizsi levelezőnktől]
Mintha 1871 ismétlődnék: a versailles-iak bevonultak Párizsba. Párizst idegen garnizonokból összerajzott hadsereg őrzi. Pedig ma még csak a pékek sztrájkolnak. S az ijedősek már a Commune-t szagolják. S micsoda tréfája lesz a sorsnak, ha Clemenceau lesz éppen kénytelen eljátszani a Thiers szerepét. No, no, elég lesz a párhuzamból. Mert még Budapesten is halálra találnak ijedni a jámborok. Tehát jelentsük ki hamar: a barrikádok még nem épülnek. S a Commune se fenyegeti Párizst. Negyvenhat év óta nagyon megokosodott Párizs forradalmi népe.
Bizonyos, hogy Clemenceau még imádkozni is tudna egy kis lázadásért. Ötvenezer katona ülne tíz óra alatt Párizs nyakán. A negyedik rend pedig megint okosodhatnék legalább is negyvenhat évig. De sajnos, Clemenceau nem lesz Thiers. Sajnos, a munkások nem hajlandók még egyszer eljátszani a Commune-tragédiát. Egyszerű okból: mert félelmesen erősek.
Európa nem látja tisztán, mi történik itt. Nagy hagyatéki eljárás folyik ma Franciaországban. Tíz éven belül átveszik a hatalmat itt a szervezett munkás-milliók. Nincs erő és nincs ravaszság, ami ezt meggátolja. Forradalom: kész nevetség erről beszélni. S a francia proletárság egyben igazolni fogja a politikai akció erejét és mindenhatóságát. Nem kell itt forradalom: minden készen van. Csak hát a leltározás s a hagyatéki tárgyalás a történelemben sem éppen rövid processzus.
E nagy, impozáns történelmi színjátékhoz szabadjegyet kap egész Európa. Lássa és tanuljon belőle minden társadalom. A munkás Franciaország egy táborban van. Tanár, tanító, hivatalnok, alkalmazott, munkás mind szocialisták.
A Haza és a Köztársaság veszedelemben van, jajgatják a tőkés radikálisok. Persze, persze, a Haza nagyon kipróbált bunda a záporeső ellen. De tíz hónappal ezelőtt a francia Tőke azzal fenyegetőzött, hogy kivándorol külföldre, ha meg merik becsületesen adóztatni. A derék burzsoák ugyanakkor azt üzenték Clemenceau-nak, hogy ők mind királypártiak lesznek, ha a Köztársaság meg nem védi őket a szocialistáktól.
Hát így szeretik e derék emberek a Hazát és a Köztársaságot. A legpompásabb látnivaló a klerikálisok viselkedése. Titokban örülnek, hogy a radikális kormányt szorongatják a szocialisták. Remélik, hogy így kevesebb ellenőrzéssel dolgozhatnak. Clemenceau nem ostromolhatja Rómát akkor, ha a szocialista Hannibál itt van a kapuknál. S micsoda siralmasan komikus verembe fognak esni, ha észre nem térnek, a polgári radikálisok. Uralom-dühükben egyenesen keblére borulnak Rómának. Arra ébrednek egy szép napon, hogy egy táborban vannak a reakció embereivel. Kétharmad részükben csak mert a polgári radikalizmus egyharmadrésze legalábbis meg fog hajolni a történelmi parancs előtt. Hogy tudniillik inkább az Internacionale, mint a pápai Himnusz. S inkább egy szociális köztársaság, mint egy új Restauration.
Ezek ma talán még nem aktuális dolgok, de holnap már azok lesznek. S ne tessék otthon Budapesten bosszankodással olvasni a francia táviratokat, a legtöbbször színezett szamár, didergő ferdítéseket. Nincs itt forradalom s még kevésbé commune. Itt egyszerűen a História végzi a maga kötelességét. S e história elé az új Thiers, Clemenceau is hiába áll.
(Párizs, április 14.)
Budapesti Napló 1907. április 17.
A. E.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
