25. AKIKRE NYÁRON EMLÉKEZÜNK
25. AKIKRE NYÁRON EMLÉKEZÜNK
I.
Dolet
Dolet
Tegnap Etienne Dolet szokásos ünnepét ünnepelte Párizs. Vasárnapon, augusztusban, kánikulai hőségben. Volt már nagyszerűbb Dolet-manifesztáció is itt. Az Egyház ellen tüntettek már zajosabban is Párizsban. Az Egyház ellen, mely ma is szivesen rakna tűzre minden szabadgondolkodót. Miként cselekedte a már szinte mitikus Dolet-val. Miként tette ezerekkel. De mégis nagy nap a tegnapi nap. Első tüntetés az utolsó decenniumokban – minden vallás ellen. A Vallás ellen. E szörnyű bilincs ellen. Mely butává és szomorúvá teszi boldog sorsra hívott embermilliók életét.
Két négyszög kilométer a Dolet-szobor körül megszállott hely volt tegnap. Katonák, rendőrök minden utcasarkon. Fenyegetően vagy meglapulva. Mintha Magyarországon lennénk és büdös szocialistáktól kellene félteni a rendet.
Soha beszédesebb dolgot, mint tegnap Párizsban ez a nagy elővigyázat. Íme Franciaországnak radikális, demokrata, ateista kormánya van. Itt állandó a forradalom az Egyház gyalázatos zsarnoksága ellen. És íme az ateista kormány is megijed, mikor a Vallás ellen gyűlnek össze sok-sok ezren. Hát csakugyan ez volna az igazság? Jó lesz ebből tanulni mindenütt Európában. A milliomos, szívtelen tőkés is nagy ellenség. De van egy még nagyobb. Mindenféle hatalom az istenbe kapaszkodik. Még az ateista hatalom is. Mégis csak a Vallás áll az emberi boldogulás útjában.
II.
Chopin
Chopin
Két Musset-szobor után most következik egy Chopin-szobor. A Monceau-parkban fog állni, árnyas fák között, elrejtve a szomorú nótás embernek a relief-emlékjele. Messze a Musset szobraitól s messze a George Sand szobrától. A sírját két évvel ezelőtt láttam. Süppedt, romlott, szomorú sír. Nocturne-eit álmomban is hallom olykor. Ezek szomorúak és elevenek, miként a lengyel-francia poéta virrasztó, vergődő lelke elzokogta őket egykoron. Sokan hallják-e? Úgy gondolom, a nyár az oka. Valamit kell csinálni nyáron is. Valamire kell emlékezni nyáron is. Valamiről kell írni nyáron is. Chopin? Hát Chopin. Jöjj, óh szomorú árnyék s engedd, hogy nevedben szórakozzunk és szerepeljünk. Így csinálódnak a földön a kegyeletes ünnepek.
III.
Jeanne d’Arc
Jeanne d’Arc
De ünneplésére készülnek Jeanne d’Arc-nak is. Ő is nyári kiválóság. Csak az ő hívei nagyon megkevesedtek. Kezdenek bennünket nem lelkesíteni a páncélos szűzek. Csak öreg akadémikusok tartják nagyon szép és lelkesítő dolognak Jeanne d’Arc-ra emlékezni. Nyilván a Dolet-ünnepségre lesz válasz a Jeanne d’Arc-ünnepség. Az öreg Coppée már azóta bizonyosan faragja új versét. Hát legalábbis régen halott és páncélos szűznek kell lenni, hogy elviseljük azt a sok emberi butaságot, amivel bennünket agg konzervatívek akarnak boldogítani. Különben pedig az ifjú Franciaországból csak a klerikális diákok lelkesednek már a szűz nőért az agg abbékori és akadémikusokon kívül. Mint a mi klerikális ifjaink otthon Szent Imréért. Legalább a francia diák-brigadérosok egy asszonyi szent alakért lelkesednek. Ezeken még lehet segíteni.
(Párizs, augusztus 6.)
Budapesti Napló 1906. augusztus 9.
A. E.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
